Visszaesett a gyógynövénytermesztés

Magyarországon napjainkban mintegy 18 ezer hektáron termesztenek gyógy- és fűszernövényt, szemben a múlt század utolsó évtizedének 37-42 ezer hektárjával - mondta Mártonffy Béla.

WL
2012. 03. 08. 10:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közölte: az ágazat helyzetéről nemrégiben hallgatott meg beszámolót az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága. A beszámolóból az tűnt ki, hogy az elmúlt években részben azért esett vissza – a hajdan hungaricumnak számító – gyógynövénytermesztés és -gyűjtés, mert sok konkurens jelent meg ilyen áruval az unió piacán. Emellett a gyógynövényágazat fejlesztésére sem pénz, sem kellő figyelem nem jutott belföldön.

Az utóbbi időben azonban ebben az ágazatban is mutatkoznak biztató jelek – tette hozzá Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke. Például a napokban vették fel a védett eredetű uniós termékek listájára az Alföldi kamillavirágzatot. Ebből a gyógynövényféleségből évente mintegy 500-600 tonnát gyűjtenek be.

Míg a 90-es években mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő hazánkban, addig a mostani mennyiség a szakemberek becslése szerint már jóval 30 ezer tonna alatt van. A gyógynövénygyűjtés és termesztés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők összforgalma éves szinten Magyarországon mintegy 50 milliárd forint körül mozog.

A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik. A gyógynövénygyűjtésben jelenleg mintegy 5-8 ezer ember vesz részt Magyarországon. Az ország egész területén gyűjtik például a vadgesztenyét, az Északi-középhegységben a csipkebogyót, ugyanitt valamint az Alföldön a cickafarkfüvet, Dél-Magyarországon az aranyvesszőfüvet, a csalánt pedig Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a kamillát és a fehér ürmöt az Alföldön gyűjtik be. A gyógynövények közül pedig elsősorban a mákot, a koriandert, az édesköményt, az ánizst és a kamillát termesztik.

A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermékeket előállító üzemekben mintegy 2000 ember dolgozik Magyarországon. A szakemberek szerint az utóbbi időben az ágazat kivitele jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal esett vissza, főként az éles piaci verseny miatt. Ezért a magyar gyógynövények piaci részesedése a hagyományos felvevőpiacokon – például Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország – csökkent. Így Magyarország gyógynövény-kivitele most mintegy 6-7 ezer tonna körül van.

Az ágazat fejlesztéséhez a szakemberek szerint a jogszabályi háttér megalkotása mellett több milliárd – egyes becslések szerint akár 10 milliárd – forint is kellene. Ez sokak szerint leginkább uniós és állami pénzek bevonását jelentené. Főként a szárító és feldolgozó kapacitást kellene modernizálni, korszerűsíteni. A magyar gyógynövénykivitel ugyanis általában alapanyagexportot jelent,a fejlesztéssel pedig a feldolgozottsági fokot lehetne növelni, azaz nagyobb hozzáadott-értékű árut termelni. A szakértők szerint kitörési pont lehetne az ágazat számára még az úgynevezett organikus termesztés, a biogazdálkodás arányának növelése is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.