Csányi Sándor kiemelte: Magyarországnak, a magyarországi bankrendszernek és a magyar cégeknek is érdeke, hogy megszülessen az IMF/EU és Magyarország között a hitelmegállapodás, mert a mai CDS- felárak mellett olyan drágák a források, hogy abból nagyon kevés vállalat finanszírozható.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: a Széll Kálmán-terv összességében jó, „még jobb lenne, ha a kiadásokra jobban koncentrálna”. Ezzel együtt megjegyezte: vannak olyan tervezett adónemek, amelyek kapcsán „nem vagyunk boldogok, ilyen a tranzakciós adó, de még nem látjuk annak végső formáját”.
Csányi Sándor aláhúzta: attól lehet tartani – miként arra az Európai Központi Bank vezetője is utalt egyik nyilatkozatában –, hogy ha a tranzakciós adót nem vezetik be mindenhol, akkor az adott országból, ahol már érvényesítik ezt az adót, vagy Európából, a pénzforgalmat átterelheti más országokba, rosszabb esetben az árnyékgazdaságba. „Ilyen szempontból ezt egy nagyon veszélyes dolognak látom” – mondta az elnök-vezérigazgató.
„Ha egyedül Magyarországon vezetnék be ezt a tranzakciós adót, az nagyon kockázatos lépés, arról nem beszélve, hogy újabb terhet jelentene a vállalatok számára, és egyik akadálya lehet a gazdasági növekedésnek” – fűzte hozzá az OTP elnök-vezérigazgatója.
Az OTP Bank nem fogadja el a Szegedi Ítélőtábla csütörtöki, a bankkal szemben hozott ítéletét, és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához – mondta Csányi Sándor a sajtótájékoztatón egy másik újságírói kérdésre válaszolva.
A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége azért perelte be az OTP-t, mert devizahitelüknél a bank a kezelési költséget devizában terhelte rájuk, illetve a törlesztőrészlet forintösszegét a bank az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozta meg, miközben a folyósításkor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.
A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, ugyanakkor a vételi és eladási árfolyam alkalmazását tisztességtelennek mondta ki. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.
Az Európai Bizottság szóvivője szerdán jelentette be, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segítségnyújtásról. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter a döntés kapcsán sajtótájékoztatóján még nem mondott konkrét időpontot a tárgyalások kezdetére és időpontjára, de bejelentette, hogy a kormány ragaszkodik az egykulcsos adórendszerhez.
Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének vezetője szerint az Európai Bizottságnak a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos szerdai döntései azt mutatják, hogy a magyar fél fontos és jó eredményeket ért el a végrehajtó testülettel folytatott konzultációs folyamatban.
A hírek hatására csütörtökön is folytatódott a londoni piacon a magyar államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált biztosítási tranzakciók árazásának lendületes csökkenése az IMF/EU-tárgyalásokhoz adott brüsszeli hozzájárulás hatására.
Orbán Viktor úgy ítéli meg, sikerrel képviselte Brüsszelben azt, hogy a kormány nem változtat a céljain, és csak az elérésükhöz szükséges eszközökről tárgyal. A kormányfő közlése szerint Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A miniszterelnök azt is elárulta, hogy a fejében már megszülettek a kormányalakítással kapcsolatos döntések, de konkrétumokat nem mondott.
