Kína potenciális partnerként tekint Kelet-Közép-Európára

Song Tao kínai külügyminiszter-helyettes a Külügyminisztériumban elhangzott beszédében azt mondta: Kína potenciális partnerként tekint Kelet-Közép-Európára.

„Gratulálok az első Kína-Közép- és Kelet-Európa szimpózium sikeres megnyitásához, és köszönöm a magyar külügyminisztérium ennek érdekében tett rengeteg erőfeszítését” – kezdte expozéjában Song Tao. A külügyminiszter helyettes rámutatott, hogy Kínában „különös érzéssel” gondolnak Közép-Kelet-Európára a kiemelkedő kultúrája és természeti adottságai miatt, hozzátéve: látogatása célja , hogy tovább mélyítse Kína és a Közép-Kelet-Európai régió barátságát. Song Tao fontosnak nevezte az együttműködési lehetőségeket és a közös fejlődési irányt.

Az eseményen Martonyi János külügyminiszter azt emelte ki, hogy Magyarország és Kína stratégiai partnerek. A külügyminiszter arról beszélt, hogy a magyar külpolitika alakításában új irányvonalként határozták meg a globális nyitás fontosságát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európa a gazdasági válság ellenére is politikailag stabil régió, és ez nagyon fontos szempont a 21. században. A tárcavezető arról is beszélt: a válság rávilágított arra, hogy új egyensúlyt kell találni az állam és a piac viszonyában, erős államra van szükség.

Bővebben a témáról ide kattintvaolvashatnak, ahol megtekinthetik hírportálunk videóanyagát is

A világgazdasági válság és az euróválság kirobbanása kimutatta, hogy az elmélyített globalizáció korában nincs olyan fejlődési modell vagy rendszer, amelyik változatlanul meg tudja tartani fölényét – folytatta Song Tao, kiemelve: nincs egy modell vagy rendszer sem a világban, amelyre azt lehetne mondani, hogy tökéletes. Kitért arra is: minden országnak szükségszerű tökéletesíteni működési rendszerét és annak különféle mechanizmusait – reformokkal karöltve. Csak így lehet megfelelni a kor globalizációs kihívásainak – szögezte le. Song Tao beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai sajátosságú szocializmus útja a legmegfelelőbb irány országa számára, de annak is örül, hogy a kelet-közép-európai országok – a saját fejlődési útvonalukon – is fontos sikereket könyvelhetnek el.

A globalizáció hatásairól elmondta, az országok közötti szimbiózis mechanizmusa felerősödik, és a világ egyre inkább Föld faluvá válik. Véleménye szerint a világ második legnagyobb gazdaságú országa nem teheti meg, hogy csak Ázsiát kíséri figyelemmel. Ugyanúgy Kelet-Közép-Európának is túl kell tekintenie Európán. Reális haszonról beszélhetünk – folytatta Song Tao, amikor Kína és Kelet-Közép-Európa kapcsolatát vizsgáljuk. A két oldal gazdasági és kereskedelmi területeken elért áttörései magukért beszélnek. Song kézzel fogható tényként értékelte, hogy a két térség közös érdeke egyre jobban kiterjesztődik, erősödik az egymás iránti szükséglet. „Ez nemcsak a világtrendnek felel meg, hanem saját érdekeinknek is.”

A külügyminiszter-helyettes az együttműködés megerősödése érdekében javaslatokkal állt elő. Elsőként fontosnak nevezte a politikai bizalom elmélyítését, amelyet az ország közötti – hosszú hagyományokra visszatekintő – barátságra alapoz. „Több mint hatvan évvel ezelőtt, Kelet-Közép-Európa elsőként ismerte el az új Kínát és épített ki velünk diplomáciai kapcsolatot” – emelte ki.

Song Tao – második javaslataként – a gazdasági együttműködés kiterjesztéséről is beszélt. Példaként Wen Jiabao 2011-es magyarországi látogatását hozta fel. Mint ismert, a kínai miniszterelnök akkor részt vett a Kína – Közép- és Kelet-Európa Gazdasági és Kereskedelmi Fórumon, ami széles körű sajtóvisszhangot váltott ki. Az elmúlt évhez hasonlóan Song egy újabb fórum megrendezését javasolta. „Ezzel folyamatosan biztosítani lehet a két térség közötti kereskedelmi és befektetési területek kiterjesztését, méretének kibővítését, színvonalának megemelését” – mondta el.

Beszélt arról is, hogy a kínai befektetőket nagyon sok ország tárt karokkal várja, „de a tőke olyan, mint a víz, arra folyik, amerre egyenletesebb az út”. (Kína devizatartaléka mára egyébként meghaladja a 3000 milliárd dollárt.) Szerinte amikor egy vállalkozó be akarja fektetni a pénzét egy másik országba, fontos neki, hogy ott milyenek a politikai és gazdasági feltételek. Hangsúlyozta továbbá: Kína potenciális befektető lehet Kelet-Közép-Európában, hiszen a térség jelenti Európa és Ázsia összekötő hídját. Kiváló földrajzi elhelyezkedéssel és magas színvonalú munkaerővel rendelkezik – szögezte le.

Song Tao harmadik javaslatként a nemzetközi ügyekben való koordinálás megerősítését hozta fel, hozzátéve, biztosítani kell a régiók stabilitását, és konstruktívan kell hozzájárulni a világ fejlődéséhez. Beszédében kitért az emberi kapcsolatok megerősítésére is. Szerinte ezek stabilizálása vezet a kölcsönös megismeréshez és a hatékony együttműködéshez is – a közös nyelv és a fiatalok kommunikációja elengedhetetlen.

Az előadás végén Song Tao Kína és Kelet-Közép-Európa kapcsolatáról beszélt. „Szeretnénk, hogy Kína a kölcsönös tisztelet, kölcsönös haszon, valamint az egyenlőség és az egymás belügyeibe be nem avatkozás elvek mentén megfelelő partnerre találjon itt” – zárta szavait.