A globalizáció hatásairól elmondta, az országok közötti szimbiózis mechanizmusa felerősödik, és a világ egyre inkább Föld faluvá válik. Véleménye szerint a világ második legnagyobb gazdaságú országa nem teheti meg, hogy csak Ázsiát kíséri figyelemmel. Ugyanúgy Kelet-Közép-Európának is túl kell tekintenie Európán. Reális haszonról beszélhetünk – folytatta Song Tao, amikor Kína és Kelet-Közép-Európa kapcsolatát vizsgáljuk. A két oldal gazdasági és kereskedelmi területeken elért áttörései magukért beszélnek. Song kézzel fogható tényként értékelte, hogy a két térség közös érdeke egyre jobban kiterjesztődik, erősödik az egymás iránti szükséglet. „Ez nemcsak a világtrendnek felel meg, hanem saját érdekeinknek is.”
A külügyminiszter-helyettes az együttműködés megerősödése érdekében javaslatokkal állt elő. Elsőként fontosnak nevezte a politikai bizalom elmélyítését, amelyet az ország közötti – hosszú hagyományokra visszatekintő – barátságra alapoz. „Több mint hatvan évvel ezelőtt, Kelet-Közép-Európa elsőként ismerte el az új Kínát és épített ki velünk diplomáciai kapcsolatot” – emelte ki.
Song Tao – második javaslataként – a gazdasági együttműködés kiterjesztéséről is beszélt. Példaként Wen Jiabao 2011-es magyarországi látogatását hozta fel. Mint ismert, a kínai miniszterelnök akkor részt vett a Kína – Közép- és Kelet-Európa Gazdasági és Kereskedelmi Fórumon, ami széles körű sajtóvisszhangot váltott ki. Az elmúlt évhez hasonlóan Song egy újabb fórum megrendezését javasolta. „Ezzel folyamatosan biztosítani lehet a két térség közötti kereskedelmi és befektetési területek kiterjesztését, méretének kibővítését, színvonalának megemelését” – mondta el.
Beszélt arról is, hogy a kínai befektetőket nagyon sok ország tárt karokkal várja, „de a tőke olyan, mint a víz, arra folyik, amerre egyenletesebb az út”. (Kína devizatartaléka mára egyébként meghaladja a 3000 milliárd dollárt.) Szerinte amikor egy vállalkozó be akarja fektetni a pénzét egy másik országba, fontos neki, hogy ott milyenek a politikai és gazdasági feltételek. Hangsúlyozta továbbá: Kína potenciális befektető lehet Kelet-Közép-Európában, hiszen a térség jelenti Európa és Ázsia összekötő hídját. Kiváló földrajzi elhelyezkedéssel és magas színvonalú munkaerővel rendelkezik – szögezte le.
Song Tao harmadik javaslatként a nemzetközi ügyekben való koordinálás megerősítését hozta fel, hozzátéve, biztosítani kell a régiók stabilitását, és konstruktívan kell hozzájárulni a világ fejlődéséhez. Beszédében kitért az emberi kapcsolatok megerősítésére is. Szerinte ezek stabilizálása vezet a kölcsönös megismeréshez és a hatékony együttműködéshez is – a közös nyelv és a fiatalok kommunikációja elengedhetetlen.
Az előadás végén Song Tao Kína és Kelet-Közép-Európa kapcsolatáról beszélt. „Szeretnénk, hogy Kína a kölcsönös tisztelet, kölcsönös haszon, valamint az egyenlőség és az egymás belügyeibe be nem avatkozás elvek mentén megfelelő partnerre találjon itt” – zárta szavait.
Kína potenciális partnerként tekint Kelet-Közép-Európára
Song Tao kínai külügyminiszter-helyettes a Külügyminisztériumban elhangzott beszédében azt mondta: Kína potenciális partnerként tekint Kelet-Közép-Európára.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!