Nagy nyomás alá kerülhet a kormány

Oszkó Péter szerint a piac bízik abban, hogy előbb-utóbb létrejön Magyarország és az Európai Unió/IMF között a megállapodás.

A volt pénzügyminiszter ezt a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és más nemzetközi kamarák közös budapesti rendezvényét követően mondta kedden.

Oszkó Péter hozzátette: „ha a piaci bizalom elfogy, akkor igen nagy nyomás alá kerülhet a kormány”, ennek a kérdésnek az idei évben rendeződnie kell.

Kifejtette: korábban talán lett volna arra lehetőség, hogy a maga intézkedéseivel erősítse meg a bizalmat a kabinet, de ma már látszik, a piac azért adott időt Magyarországnak, azért biztosítja a finanszírozást, mert hisz abban, hogy előbb-utóbb létrejön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val.

Rámutatott: a piac azért is bízik abban, hogy Magyarország még az idén megköti a megállapodást az IMF-fel, mert az EU által Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás miatt egy sor intézkedést még az ilyen megállapodás előtt meg kell hoznia a magyar kormánynak, valójában ugyanazt a pályát kell tartania, amit az Európai Unió is elvár az országtól.

„Magyarországnak az ez évi és jövő évi államháztartási deficitcélokat a megállapodás nélkül is tartania kell” – emelte ki a volt pénzügyminiszter.

Oszkó Péter aláhúzta: a piaci bizalom csak addig tart ki, amíg esély van a megállapodásra. Ha a pénzpiaci szereplők számára az tűnne ki, hogy „a kormány csak játszik a szavakkal”, és messze nem akar tényleges megállapodást elérni, a piaci bizalom elveszik, akkor igen nagy nyomás alá kerülhet Magyarország.

Akkor a kormánynak nem lesz más választása, mint nagyon gyorsan megállapodni a nemzetközi szervezetekkel. „Az én véleményen az, hogy praktikusabb lassan, jól kitárgyalt megállapodással elindulni, mintsem megállapodási kényszer alatt elérni egy ilyen egyezményt” – fogalmazott Oszkó Péter.

Arra a kérdésre, hogy egy ilyen tárgyalás alatt érdemes-e egyáltalán kötvénykibocsátásba kezdenie az államnak a nemzetközi pénzpiacokon, azt válaszolta: „ennek szinte csak negatív hatásai, következményei lennének az IMF-fel való megállapodás nélkül”.

Rámutatott: ha a kormány azt állítja, hogy „tárgyalunk, tárgyalunk, de az egyezség előtt még kötvényt bocsát ki, azt a pénzpiacon sokan úgy értékelnék, hogy a magyar kormány valójában nem is akar megállapodni, csak az időt húzza, és eközben más forrásból próbálja megoldani a finanszírozást”.

Azt is tudomásul kell venni, húzta alá, hogy egy ilyen finanszírozás sokkal drágább lenne, mint bármilyen finanszírozási megoldás az IMF-megállapodás birtokában. Ha a kormány nem is akarja felhasználni a valutaalap pénzét, de egy biztonsági hálót akar elérni, akkor is ez a biztonsági hálóról szóló egyezség a nemzetközi pénzpiacokon sokkal olcsóbbá tenné a magyar állam számára a forráshoz jutást. Tehát semmilyen pénzügyi érv nem szól amellett, hogy egy ilyen kibocsátásba még a tárgyalások lezárása előtt belekezdjenek a kormány részéről, ez a tárgyalásokat nem segíti, sőt, rosszabb tárgyalási pozícióba sodorhatja a kormányt – emelte ki.

Oszkó Péter, aki jelenleg a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, a kamarai rendezvényen azt is elemezte, hogy a költségvetési hiány csökkentésére irányuló lépések milyen hatással lennének a magyar gazdaságban működő külföldi tulajdonú cégekre.

A volt miniszter arra a kérdésre, hogy milyen hatással járna a válságadók esetleges időbeli meghosszabbítása, azt felelte: ez mindenképpen tovább rontaná a beruházási hajlandóságot, a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, és ezáltal a foglalkoztatási helyzetet.

Elmondta: 2012-re bebizonyosodott, hogy a válságadók miért voltak rosszak az ország számára, miért volt negatív hatásuk a növekedésre, a beruházások alakulására, ezáltal a munkahelyek esetleges bővítésére is. A fő probléma a válságadókkal az, hogy visszafogják a növekedést, így ezeknek a válságadóknak szükségszerűen átmenetinek kell lenniük.

Kiemelte: azonban csak akkor maradhatnak időlegesek, ha a kormány végre meghozza azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek eredményeként ezeket a válságadókat ki lehetne vezetni a rendszerből. A válságadók esetleges meghosszabbításának jóval több negatív hatása lenne, mint pozitív, ráadásul azt az érzetet kelthetné, hogy a kormány semmilyen ígéretének nem lehet hinni – mutatott rá a volt pénzügyminiszter.