Londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtöki értékeléseikben úgy vélekedtek, hogy az Európai Bizottság „meglepő módon” kompromisszumkészebbnek bizonyult a magyar kormánynál a kötelezettségszegési ügyekben.
Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a Markit Financial Information Services adatai szerint az irányadó ötéves futamidejű magyar állampapírok törlesztési leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) a csütörtöki londoni jegyzést 528 bázispontos középárfolyamon kezdték. Ez hatalmas, 40 bázispontos esés az előző záróhoz képest.
A Markit csütörtöki kimutatása szerint ez meglátszott a cég által a tágabb értelemben vett kelet-közép-európai térség szuverén adósságára kidolgozott iTraxx SovX CEEMEA CDS index egészén is, amely csütörtökre 5,36 bázisponttal, 1,83 százalékkal, 287,50 bázispontra csökkent.
Laza feltételrendszertől tartanak
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – pénzügyi elemzői befektetők számára összeállított, csütörtökön Londonban ismertetett értékelésükben „különösen meglepőnek” nevezték az Európai Bizottság döntését, mivel véleményük szerint a vitatott központi kérdésekkel kapcsolatban „semmi sem történt”.
A ház elemzői szerint úgy tűnik, hogy az EU és a Nemzetközi Valutaalap inkább hajlik a kompromisszumra, mint a magyar kormány. A Commerzbank szakértőinek véleménye szerint ennek veszélye abban áll, hogy ha az IMF-megállapodást „túlzottan laza” feltételrendszerrel kötik meg, azzal hosszú távon csorbulhat az egyezmény hitelessége.
Kérdéses az is, hogy mennyire lesz megbízható a majdani elővigyázatossági megállapodás nyújtotta védőháló, ha mindegyik piaci szereplő tudatában van annak, hogy a szükséges előfeltételek nem teljesültek maradéktalanul – vélekedtek a Commerzbank elemzői.
Az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport szakértői azonban kiemelték értékelésükben, hogy az Európai Bizottság továbbra sem ejtette a rendezetlen kérdések ügyét; a jegybanktörvény kérdése most átkerül az IMF/EU-program feltételeiről szóló hivatalos tárgyalások napirendjére, és mindegyik kötelezettségszegési ügyben várhatóan előrelépést kell elérni a hivatalos tárgyalások befejeződése előtt.
Az Eurasia szakértői szerint ugyanakkor mégis Orbán Viktor kormányfő „nagy és jelképes erejű politikai győzelmét” jelenti, hogy az EU a kötelezettségszegési ügyek maradéktalan rendezése előtt hozzájárult a tárgyalások megkezdéséhez. Ez megerősíti Orbán helyzetét, ami a program feltételeiről szóló tárgyalásokat „inkább nehezebbé, semmint könnyebbé fogja tenni” – vélekedtek az Eurasia elemzői, akik szerint kiderülhet, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnök „politikailag elszámította magát”.
Ezeket jósolják a megállapodásról
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői szerint bár a magyar kormány várhatóan a rugalmas hitelkeretet (FCL) fogja előnyben részesíteni a készenléti megállapodás (SBA) helyett, valószínűtlen azonban, hogy Magyarország megfelelne az FCL feltételeinek.
A GS londoni elemzői azt jósolták, hogy az IMF nagy összegű, elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást fog javasolni, vagy pedig egy teljes körű SBA-programot, tényleges folyósításokkal, mert ez – a finanszírozási kockázatok csökkentése mellett – nagyfokú felügyeleti lehetőséget is biztosít a valutaalapnak a gazdaságpolitika kialakítása és végrehajtása felett.
A Goldman Sachs elemzőinek csütörtöki előrejelzése szerint azonban a magyar kormány valószínűleg megpróbálja majd „minimalizálni” a nemzetközi szervezetek befolyását a gazdaságpolitikára, és ez azt is valószínűsíti, hogy nézeteltérések lesznek az unió és az IMF szerepvállalásának mértéke körül.
A GS londoni szakértői közölték: változatlanul úgy gondolják, hogy a programnak – figyelembe véve a 2012–2013-as finanszírozási igényeket – „méretesnek”, legalább 12-16 milliárd euró értékűnek kell lennie, de ha a külső környezet kedvezőtlenebbre fordul, akár 20 milliárd eurós csomagra is szükség lehet.
A fő probléma „nem a pénz, hanem a feltételrendszer”
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója csütörtöki helyzetértékelésében ugyanakkor közölte, hogy véleménye szerint Magyarország fő problémája „nem a pénz, hanem a feltételrendszer”. A szakértő kimutatta, hogy központi kormányzati szinten az idei év végéig hozzávetőleg 8 milliárd, 2013-ban 10 milliárd euró törlesztési kötelezettség válik esedékessé, és ezen belül csak 4,2 milliárd, illetve 5 milliárd euró a külső adóssághányad.
Az RBS vezető londoni elemzője szerint ezek a számok „teljességgel kezelhetők”.
Mindezek alapján az RBS londoni elemzője úgy vélekedett csütörtöki értékelésében, hogy ezúttal valószínűleg elegendő lesz az előző – 20 milliárd eurós – IMF-hitelcsomag fele is, annál is inkább, mivel a mostani program célja inkább a piac megnyugtatása, semmint a tényleges készpénzfolyósítás.
A Fitch örül a megegyezésnek, de nem bízik az országban
Kedvező fejlemény az Európai Bizottság bejelentése arról, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segítségről, ám a segítség tényleges megszerzéséhez vezető folyamat „bizonytalan lesz”, és az EU-döntés nyomán sem múltak el az országgal kapcsolatos hosszú távú aggályok – közölte csütörtöki londoni állásfoglalásában a Fitch Ratings.
A legnagyobb európai hitelminősítő elemzése szerint a megfelelő mértékű és időbeni segítség csökkentheti a költségvetési és külső finanszírozási kockázatokat, és ez enyhítheti a magyar adósbesorolásra nehezedő nyomást.
Tekintettel azonban arra, hogy Magyarország és az EU között már hónapok óta folyik a vita, és gyakran előfordult, hogy a magyar kormány nem volt hajlandó engedni kulcsfontosságú kérdésekben, a tárgyalások elhúzódhatnak, és fennáll a kockázata a visszalépéseknek – áll a Fitch csütörtöki elemzésében.
A hitelminősítő közölte: nem múltak el azok a hosszabb távú aggályai, amelyekre hivatkozva január elején az addigi „BBB mínusz”-ról a befektetésre nem ajánlott „BB plusz” szintre rontotta a magyar szuverén adóskockázati besorolást. A Fitch Ratings szerint ezen aggályok közé tartozik Magyarország kitettsége az euróövezeti gazdaságnak és a valutauniós bankoknak, az állami és a magánszektor magas eladósodottsága, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, valamint a költségvetési „elcsúszás” lehetősége.
A hitelminősítő hozzátette, hogy az EU-bejelentés hatására nem módosul a magyar adósbesorolás negatív kilátása.
A Fitch közölte: Magyarország leminősítését eredményezheti, ha nem sikerül megfelelő időben elérni a megállapodást a pénzügyi segítségről, ha a cég által vártnál nagyobb mértékben esik vissza a magyar gazdaság teljesítménye, ha érdemben gyengülne a magyar kormány elkötelezettsége az államháztartási konszolidáció mellett, vagy ha a kormány destabilizáló hatású, „nem szokványos” gazdaságpolitikai intézkedéseket hoz.
A hitelminősítő szerint Magyarország adósbesorolásainak javításához az szükséges, hogy a kormány érzékelhető előrelépést érjen el a költségvetési és a szerkezeti reformcélok teljesítésében, és „ténylegesen kezdjen hozzá a kiszámítható gazdaságpolitika kialakításához”.
Mindemellett a felminősítéshez a külső finanszírozási kondíciók javulása is szükséges, és az, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható gazdasági növekedési pályára – áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.
A magyar szuverén adósbesorolást a három legnagyobb nemzetközi hitelminősítő egyaránt a befektetésre nem ajánlott kategóriában tartja nyilván. A Fitch idén januárban, a Moody's Investors Service és a Standard & Poor's a múlt év végén sorolta át ebbe az osztályzati sávba Magyarországot.
