Szót emelt a terv ellen Magyarország

A zöldség- és gyümölcstermelő csoportok támogatásának nemrégiben bejelentett csökkentése ellen emelt szót Magyarország az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek csütörtöki luxembourgi találkozóján.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a találkozót követően az MTI-nek elmondta, az Európai Bizottság április elején döntött úgy, hogy nem kívánja fenntartani az uniós támogatás korábbi nagyságát.

Magyarország szót emelt a terv ellen, és javaslatát hét másik EU-tagállam (Bulgária, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia) is támogatásáról biztosította. Az államtitkár kifejtette, Magyarország azért nem tartja szerencsésnek a csökkentést, mert azokban a tagállamokban, ahol a termelői szervezettség alacsony volt, a támogatás lehívása jó lehetőséget kínált a termelők csoportosulása, hatékonyabb fellépése érdekében.

Az előterjesztés arra is hivatkozott, hogy a zöldség- és gyümölcságazat 2007-es reformjakor az EU megerősítette a szektorban a termelői csoportok alakításának és támogatásának fontosságát. Ráadásul a közös uniós agrárpolitika most tervezett további reformja növekvő támogatást jelez előre erre a célra.

A magyar közbenjárásra reagálva Dacian Cioloş mezőgazdasági biztos csütörtökön kijelentette, hogy a csökkenés csak az újonnan induló termelői csoportokra vonatkozik, a jelenleg működők támogatását semmilyen veszély nem fenyegeti. A biztos azt is jelezte, hogy az e célra rendelkezésre álló összeg kisebb lett a korábbinál, és nagy összegű igénylések érkeztek be, amelyeket ebből a keretből egyelőre nem lehet kezelni.

A bizottságnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint tavaly összesen 195 millió eurót fizettek uniós keretből a szóban forgó célra, ez évre viszont már 300 millió eurónyi igényt jeleztek előre.

Czerván György elmondta: jobban örült volna, ha a brüsszeli válasz az, hogy a finanszírozást továbbra is minden esetben a korábbi szinten tudják biztosítani. Hozzátette, hogy a kérdést a magyar fél napirenden kívánja tartani. Megjegyezte azt is, hogy egyelőre az is kérdéses, milyen összegek fognak rendelkezésre állni az uniós agrárpolitika reformjának 2014-re tervezett életbe lépése, illetve a most készülő hétéves keretköltségvetés (2014–20) elindulása után.

Új javaslatok

Több ponton új javaslatokkal élt Magyarország az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának (KAP) reformjáról készülő jogszabály vitájában a találkozón – mondta Czerván György az MTI-nek.

Az önkéntes termeléshez kötött közvetlen támogatás esetében például Magyarország – más országokkal együtt – szeretné kiegészíteni a bevonható ágazatok listáját a sertés-, illetve baromfitenyésztéssel, valamint a dohánytermesztéssel. A fiatal gazdák uniós támogatásánál a magyar javaslat az életkor és a számításba vehető terület méretének növelésére vonatkozik.

A nagy gazdaságok támogatásának felső határánál a magyar delegáció azt vetette fel, hogy a jelenleg tervezett rendszer bonyolultságának enyhítése érdekében a támogatásokat korrigálják a foglalkoztatottak számával.