Tovább emelkedhet az olaj ára

A kávén és a földgázon kívül a jelentősebb nyersanyagok drágultak az elmúlt időszakban. Az olaj ára az iráni feszültség miatt tovább emelkedhet, míg Kína nagybevásárlásba kezdett az aranypiacon.

A nyersanyagárakat meghatározó piacok még nem heverték ki az elmúlt évek gazdasági válságát. Az Egyesült Államoknak jelenleg két komoly problémával kell szembenéznie. Hosszú idő után 10 százalék alá sikerült mérsékelni a munkanélküliségi rátát, de az még mindig igen magas, 8,3 százalék. Továbbá a foglalkoztatási ráta is mélypontra került: 67 százalékról 63 százalékra csökkent. A másik jelentős probléma az, hogy az USA „hatalmas adóssághegyen ül”.

„Összességében nem túl rózsás a kép, van egy kis növekedés, de a kockázatok megvannak” – mondta Hosszú. A feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe 50 pont felett van, mely mindenképpen pozitív – növekedési várakozásokat sugall –, szemben az Európai Unió 50 alatti értékeivel. „Európában a növekedés is sokkal lassabb” – tette hozzá. A befektetési igazgató Németországból pozitív adatokat vár, de a déli államok esetében mindkét negyedévre negatív számokat vetít előre.

Kínában a fogyasztásé lehet a főszerep

Hosszú elmondása alapján Kína súlya a világ gazdaságában a GDP-adatok alapján 14 százalékosra tehető, ugyanakkor a nyersanyagpiaci fogyasztása ennél sokkal jelentősebb – 58 százalék. A korábbi években tapasztalt, 10 százalékot is meghaladó gazdasági növekedés már a múlté: a kínai kormány az idei évre 7,5 százalékos növekedést vár. A távol-keleti ország gazdaságának fő mozgatórugói az elmúlt években az export bővülése, valamint a jelentős infrastruktúra- és ingatlanfejlesztések voltak. Kína jelenleg átalakuláson megy keresztül, s a „fogyasztásvezérelt” gazdaság irányába mutatnak a trendek.

Az elmúlt néhány év „olajsztorija”

A kínai motorizáció hatására a távol-keleti ország étvágya megnőtt az olaj iránt – jelentős kereslet alakult ki. Ezzel szemben Európában csökkenni látszik a fogyasztás, míg az USA-ban jelenleg inkább stagnálásról beszélhetünk, de a trendek Amerikában is a keresletcsökkenés irányába mutatnak az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint.

Jelenleg 1,2 millió hordónyi túlkínálat van a piacon az első negyedéves adatok alapján – emelte ki Hosszú. Két éve a keresletnövekedés hatására 100 dollárig emelkedett a „fekete arany” ára. Az „arab tavasz” miatt tavaly márciusban Líbia „kiesésével 1,5 millió hordó eltűnt a piacról”, amelynek hatására egészen 125 dollárig drágult az olaj. Szaúd-Arábia kapacitásbővítésével – 10 millió hordóra emelte a napi termelését – enyhíteni tudott az árakon, s tavaly év végére ismét 100 dollárig gyengült az árfolyam.

Napjainkban mégis 120 dollár felett van a Brent olajféleség hordónkénti ára, melynek több oka is van Hosszú szerint. A határidős árak sok mindent elárulnak a jelenlegi kockázati felárakról: ötéves lejáratra 90-95 dollárt kérnek egy hordó olajért, szemben az egy hónapos árakkal. A líbiai 1,5 millió hordónyi termelés hiába került vissza a piacra, mégis kevés a tartalékkapacitás: csupán 3 millió hordóról beszélhetünk – melyből nagyjából 2 millió Szaúd-Arábiához köthető. Ez 2008 óta a legkevesebb – akkor az olaj ára 145 dollár körül mozgott.

Irán miatt tovább drágulhat az olaj

Komoly hatást gyakorol az olaj árára Irán. A nyugati vélekedés szerint az arab ország olajbevételeit a nukleáris „programjára” fordítaná. Ezért az unió januárban olajembargót hirdetett Iránnal szemben. Az ország 3,5 millió hordó olajat állít elő naponta – ezzel az OPEC rangsorában a második –, melyből 2,5 millió hordót exportál. Irán piaci részesedése tavaly november óta folyamatosan csökken, s azt is kilátásba helyezte, hogy lezárja a Hormuzi-szorost.

Hosszú kiemelte, hogy ezen a szoroson halad át a világ olajexportjának legalább 20 százaléka, mintegy 17 millió hordó – melynek 85 százaléka egyébként az ázsiai piacra kerül. „Ez a fenyegetés nem tűnik reálisnak” – mondta a befektetési igazgató. Irán összes bevételének körülbelül 80 százalékát teszi ki az olajexport.

Annak ellenére, hogy túlkínálat van a piacon, „inkább felfelé mozdulhat” az olajár – emelte ki Hosszú. Igaz ez még akkor is, hogy az USA-ban 5-10 éven belül jelentős kitermelés indulhat meg – így akár nettó olajexportőrré is válhat. Az árban indokolt a prémiumkockázat jelenléte az iráni feszültség miatt, mely szerinte 10-20 dollár körül lehet. Amennyiben mégis lezárnák az „olajszorost”, úgy jelentősen elszabadulhatnak az árak. Befektetési szempontból Hosszú szerint a 110-115 dolláros árszint mellett már érdemes lehet beszállni a piacra.

Mélyponton a földgáz ára

A földgáz ára tízéves mélypontokra zuhant vissza: 2008-ban még 14 dollár, míg jelenleg csupán 2,1 dollár körül mozog az árfolyam – emelte ki Hosszú. Szemben az olaj árával, a földgáz esetében a hosszabb határidős ügyleteknél magasabbak az árszintek. „Erőteljes túlkínálat” jellemzi a piacot. Erre még az is rátett, hogy az USA-ban rendkívül enyhe volt a tél, így a fűtéshez nem is volt rá szükség. „Ilyen szinten még sosem álltak készletek” – tette hozzá. Juscsák kiemelte, hogy a földgáz ára tavaly 47 százalékot, az idén pedig körülbelül 20 százalékot zuhant.

Amerikában az elmúlt években terjedt el a palagáz, átrendezve ezzel a földgázpiacot. Az ismert készletek egyharmadát már ez a gázfajta teszi ki. „A Nemzetközi Energia Ügynökség várakozásai szerint 2035-re a palagáz aránya az USA teljes földgázkitermelésén belül elérheti az 50 százalékot” – mondta Hosszú.

A palagázt egy-két kilométeres mélységből nyerik, úgynevezett hidraulikus töréstechnikával. A gáz kinyeréséhez sok vizet és vegyi anyagot is felhasználnak. A technikát sokan pont emiatt kritizálják, Franciaországban be is tiltották. Az Egyesült Államokban előfordult, hogy a palagáz kinyerését követően a föld alatti vízkészlet metánnal, a gázkutak környékén az ivóvíz pedig nátrium-kloriddal szennyeződött és sós lett. (Forrás: europarl.europa.eu)

Lengyelországban is téma a palagáz kitermelése. Bővebben >>>

Európában nincsen akkora túlkínálat, mint az USA-ban. A befektetési igazgató elmondása alapján inkább a hosszú távú szerződések befolyásolják az árakat, s többnyire az olajár mozgásának trendjét követik. Jelenleg 7,5 dollár körül mozog a földgáz ára az unióban. Magyarországon is voltak korábban próbálkozások lelőhelyek felkutatására: az Exxon Mobil Makó környékén érdeklődött a kitermelés lehetőségeiről – kudarccal.

Az arany bűvöletében

A nyersanyagárakat nem feltétlenül követik a belőlük előállított termékek árai – legalábbis lefelé ritkábban. Erre hozott fel egy jó példát Juscsák György: a kávé ára 20 százalékot esett, azonban a reggeli kávézásainknál mégsem tapasztaljuk, hogy kevesebbet fizetnénk érte.

Erősödhet a dollár

A JP Morgannél „a dollár erősödését várják, főleg az euróval szemben” – emelte ki Juscsák. Az euróövezet adósságválsággal küzd. Az adósságot gazdasági növekedéssel vagy inflációval lehet eltüntetni. Utóbbihoz olcsó pénz kell, mely alacsonyabb kamatokat kíván. Ezért erősödhet a dollár az euróval szemben.

A JP Morgan portfólióiban legnagyobb arányban az arany és a kukorica van jelen. Utóbbit azzal indokolta Juscsák, hogy „sok a vetésterület” – főleg Dél-Amerikában –, s most látnak benne „fantáziát”. Sokan attól tartottak, hogy „buborék” alakul ki a piacon, ennek ellenére az arany ára tavaly 1500 dollárról 1600-ra nőt. „Az aranyhoz mindenki ért: az ékszerész, a nepper a Keletiben, és a saját nagyanyám is” – mondta szemléletesen a befektetési szakértő.

Mindössze két olimpiai medencét lehetne megtölteni a világon eddig összesen kitermelt arannyal – az elsüllyesztett spanyol armadával nem számolva. Egyetlen gramm arany felszínre hozásához egy tonna földet kell megmozgatni – érzékeltette az arany ára mögötti lényeget Juscsák. Tavaly Kína 500 százalékkal növelte az aranyfelvásárlását, továbbá mára a világ legnagyobb kitermelőjévé is vált. Ezzel szemben a fejlett nyugati államok – Franciaország, Németország, Nagy-Britannia vagy éppen az USA – aranytartalékait vizsgálva azt láthatjuk, hogy ezen országok tartalékai körülbelül 65 százalék, míg Kínában ez az arány 1,5 százalék – mondta Juscsák.

A rézhiány az ezüst árára is kihat

Egy átlagos ház felépítéséhez 90 kiló rézre van szükség – szemléltetett Juscsák. A legnagyobb rézbánya Chilében működik, annak ellenére, hogy az Escondida bánya már túl van legmagasabb kapacitásán. A második a sorban a mongóliai Rio Tinto, amely 2014-ben kezdi meg működését. A Rio Tinto kapacitása az Escondida termelésének felét teheti ki. Kína térhódítása a vasércet illetően is megfigyelhető: a világpiac mintegy 66 százalékát a távol-keleti ország vásárlásai teszik ki. Juscsák elmondta, hogy a rézpiac befolyásolja az ezüst árát, így a nemesfém tekintetében is áremelkedésre számít rövid távon. A JP Morgan portfólióiban az idén eddig az ezüst hozta a legnagyobb hozamot.

A WTI is drágulhat

„20-25 dollár rizikó van beárazva az olaj árában” – mondta a szakértő. Befektetési szempontból a JP Morgannél az „amerikai olajban” (WTI) látnak fantáziát. Ez annyit tesz, hogy Európában már sokat emelkedett az árfolyam, Amerikában ez majd csak most fog lecsapódni – érvelt Juscsák. Az árak azért is nőhetnek a tengerentúlon, mert kevesebb a finomító az utóbbi évekhez képest, s az olaj nehezebben jut el a piacokra. A WTI 8 százalékkal emelkedett, míg a benzinárak 18 százalékkal nőttek az USA-ban. Az olajár emelkedése pedig a gazdasági növekedést is megfoghatja.