A zsemle lekörözte a kiflit

Az árak emelkedése miatt tavaly mintegy tizedével nőtt a pékáru forgalma.

A GfK hamarosan megjelenő, 2010–2011. évi trendeket összegző pékáru tanulmánya szerint a tavalyi árbevétel több mint kétharmada a kenyérfélék eladásából származik, ötödét adja a zsemle és a kifli, és csak alig 10 százalékát az egyéb péksütemények. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a sós és édes péksütemények, többek között a csiga, batyu, kalács, kuglóf, croissant, és idetartoznak a különböző látványpékségek termékei is.

Az alapélelmiszernek számító kenyérből, kifliből, zsemléből gyakorlatilag minden háztartás vásárol, de a sós és édes péksüteményeket vásárló háztartások aránya is eléri a 90 százalékot. A legkedveltebb húsz élelmiszer listáján is helyet kapnak a különböző pékáruk: a zsemle- és kiflifélék a kilencedik, a fehér kenyér a 16. helyen szerepel.

A GfK szerint kenyér átlagosan 5-6 naponta kerül a háztartások kosarába, és az egy alkalommal megvásárolt mennyiség 2 kilogramm. A továbbra is legkeresettebb fehér kenyér adja a kategória árbevételének kétharmadát. Némileg erősödött a félbarna kenyér pozíciója: 100 forintból 21 forintot erre a kenyérfajtára költenek a háztartások. Az egészségesebb hírben álló barna kenyér, rozskenyér, teljes kiőrlésű kenyér a forgalomból csak elenyésző mértékben részesül.

Zsemlét és kiflit átlagosan másfél hetente vásárolnak a háztartások, egy alkalommal 13-14 darabot. Zsemlét sokkal szívesebben fogyasztanak a magyarok, mint kiflit: minden eladott 10 darab pékáruból hét zsemle és három kifli. Zsemlék közül a vizes változat, kiflik közül pedig a vizes és tejes típusok a legkeresettebbek.