Dübörög a kínai külkereskedelem

Kellemetlen üzenetet küldtek a világgazdaságnak Kína friss külkereskedelmi adatai csütörtökön.

A kínai export áprilisban 4,9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál – közölte a kínai vámhivatal csütörtökön. Az éves értéknövekedés üteme elmaradt az elemzők várta 8,5 százaléktól és a márciusi 8,9 százaléktól is.

Közben a behozatal mindössze 0,3 százalékkal nőtt, főleg a nyersanyagimport erős lassulása miatt. Az ütem rácáfolt az elemzők 11 százalékos várakozására, és szintén jóval kisebb volt a márciusi, 5,3 százalékos növekedésnél.

Megtörni látszik a világválság kezdete óta jellemző irányzat, az, hogy a kínai import azóta rendszerint kevésbé csökkent nehezebb időkben, mint az export, illetve jobb időkben gyorsabban nőtt, mint a kivitel. A fejlett nyugati partnerek főleg – a kínai belső piac erősödésétől – vártak ösztönzést a világgazdaság számára.

Mind a kivitel, mind a behozatal második hónapja bővült 10 százalék alatti ütemben – ilyen sem igen volt az utóbbi évtizedben, nem számítva a holdújévi ünnepek, munkaszünetek okozta visszaeséseket.

Áprilisban Kína kereskedelmi többlete 18,4 milliárd dollár volt, több a márciusi 5,35 milliárdnál, és jócskán meghaladta az elemzői várakozások 8,5 milliárd dolláros átlagát is.

A kínai jegybank már pénzügypolitikája enyhítésére hajlik – kétévi emelés után ősz óta kétszer enyhítette a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét –, de a hatás még nem látszik. Az exportot fékezi a recesszió Kína legnagyobb külpiacán, az euróövezetben, és a bizonytalan amerikai fellendülés sem használ. Emiatt és a hazai fogyasztás lassúbb növekedése miatt gyengül az import is.

Tavaly a kínai hazai össztermék (GDP) a hivatalos közlés szerint 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél. Az idei első negyedévben a kínai GDP 8,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi fölé, miután a tavalyi utolsó negyedévben még 8,9 százalékkal bővült a gazdaság éves összevetésben.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most 8,2 százalékos GDP-növekedést jósol Kínának a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett. Tavaly júniusban még 9,6 százalékot jelzett. A jövő évi előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról.
Kína gazdasági növekedése tíz éve nem volt évi 9 százalék alatt.

A kínai miniszterelnök már korábban erényt csinált a szükségből: március 5-én bejelentette, hogy a stratégiai cél ezentúl kevésbé a mennyiségi, inkább a minőségi növekedés. Ennek jegyében évi 7,5 százalékra módosította a hosszú távú gazdasági növekedési célt az utóbbi nyolc évben érvényben tartott évi 8 százalékról. A hivatalos cél közvetlenül sosem határozta meg a növekedés ütemét, de jelzi, hogy milyen lehetőségekkel számol a kormányzat, és ehhez milyen eszközöket rendelhet. A módosítás most az jelzi a világnak, hogy a kínai kormány semmiképpen sem tervez, illetve nem tart lehetségesnek gyorsítást.