Pozitívan hatott a piacokra az a hír, mely szerint május vége előtt elkezdődhetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal – emelte ki Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. A megállapodás előreláthatóan nyár vége előtt nem, de ősszel akár már meg is születhet.
„A befektetők ismét megtalálták a magyar eszközöket, s ez mindenképpen pozitívum, ugyanakkor még jöhetnek buktatók” – mondta az Államadósság Kezelő Központ sikeresnek mondható heti aukcióiról. Gabler szerint kismértékben tovább csökkenhetnek a hozamok, s akár fél százalékkal is lejjebb mehetnek az állampapírok kamatai. „Az mindenképpen pozitívan hat, hogy busás hasznot kapnak a befektetők a magyar eszközök után” – tette hozzá.
Még lehetnek buktatók
Az elemző a buktatókról szólva elmondta: „A jegybanktörvény a kisebbik probléma. Meg nem nevezett EU-s források szerint az igazságügyi kérdések lezárása nélkül nem lehetséges a megállapodás” – mondta Gabler. A zöld utat ugyan megadta az unió a tárgyalások megkezdésére, de a bírák nyugdíjazását, valamint az ombudsman jogállását a bizottság elviszi az Európai Bíróságig. Ez még hozhat negatív fordulatot az Equilor elemzője szerint.
Általános eufória jellemzi az állampapírpiacot Odor Tamás, a GlobalFX vezető elemzője szerint: „Rég láttunk ekkora keresletet. Abszolút jól sikerültek az aukciók”. A hosszabb és a rövidebb lejáratú kötvények esetében több ajánlatot is fogadott el az ÁKK, mint amennyit meghirdetett. „Ezek mind pozitív hírek.” A piacok jelenleg úgy látják, hogy az IMF-megállapodást „tető alá hozzuk”. Az elemző szerint hasonló aukciókra lehet számítani a közeljövőben.
Megtartotta erejét a forint
A forint akár tovább erősödhet – emelte ki Gabler, majd felhívta a figyelmet, hogy az elhúzódó tárgyalások miatt csak limitált lehet ez a felértékelődés.
Az árfolyamokkal kapcsolatban Odor elmondta, hogy az euró és a svájci frank esetében februári mélypontokat ért el a forint, míg a dollárral szemben márciusi értékekre erősödött. Az euró 285, a svájci frank 238, míg a dollár 217 forint körül mozog. Ha kitart az eufória, akkor megmaradhatnak az árfolyamok ezen a szinten. „A két-három forintos elmozdulás a forint esetében abszolút benne van a pakliban” – tette hozzá az elemző.
Szürkülhet a gazdaság
A Széll Kálmán-terv 2.0-val kapcsolatban Gabler kiemelte, hogy a konszolidációt az EU is pozitívan látja. „Folyik a túlzottdeficit-eljárás, de a konvergenciaprogrammal kikerülhetjük a kohéziós támogatások megvonását – ez pozitív” – mondta az elemző.
A negatívumok között a tranzakciós adóval kapcsolatos nyitott kérdésekre hívta fel a figyelmet. „Ez inkább a szürke irányába tolhatja a gazdaságot: előtérbe kerülhetnek a készpénzes fizetések, valamint többen külföldön nyithatnak bankszámlákat.” Ezen intézkedések a gazdasági növekedést is visszavethetik.
Külföldi elemzők úgy látják, hogy a telefon- és a tranzakciós adó a bankadók és a további multikat sarcoló adók helyére lép – de feltehetően ők ezeket majd áthárítják a lakosságra. Odor szerint „ez semmiképpen sem tesz jót az árfolyamoknak”, ugyanakkor amíg be nem vezetik ezeket, addig nehéz a hatásaikról beszélni. Hosszabb távú, precíz előrejelzések tényszerű adatokkal nem állnak rendelkezésre ezekkel az adókkal kapcsolatban.
„Morzsák”
Amíg a fogyasztásgerjesztést nem meri bevállalni a kormány, addig ezek a sarcok inkább csak visszavetik a fogyasztást – emelte ki. „Az optimistább vélekedés szerint havonta 5-600 forintot, míg a pesszimistábbak szerint akár 3-6000 forintot is jelenthetnek ezek az adók. Ha ebből egy arany középút alakulna ki, akkor ez más országok megszorításaihoz képest csupán morzsákat jelentene” – érzékeltette az elemző.
Odor szerint a lakossági felháborodás természetesen érthető, de más országokhoz képest – ahol ezeket a túlélés érdekében kellett bevezetni – ezek az intézkedések nem jelentősek. Spanyolországban vagy Görögországban ennél sokkal nagyobb megszorításokat láthattunk. „Kellemetlen ugyan, ahogy a benzinár és az energiaárak emelkedése is az, de összességében ez nem egy jelentős megszorítás” – tette hozzá.
