Jókor jött az eső

Jókor érkezett az eső Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

LM
2012. 05. 23. 5:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiss Róbert emlékeztetett: a csapadékmentes március után áprilisban rendkívül szeszélyesen alakult az időjárás a Közép-Tisza vidékén, ahol a szélsőségek jellemezték a hőmérsékletet és a csapadékeloszlást egyaránt.

A kevésbé jó vízgazdálkodású talajokon, ahol csapadék is kevesebb hullott, a jórészt március elején kelt őszi árpán és őszi búzán április elején már a csapadékhiány jelei mutatkoztak. Az elmúlt hetekben hullott eső azonban kedvező hatással volt a szomjazó növénykultúrákra.

Rosszul áll a szénájuk

Az őszi árpa fejlettsége termőhelyenként eltérő. Vannak szép állományok, de több az alacsony szárú, gyengén fejlett árpa. Az időszerű növényvédelmi munkák közül mostanában a lombvédelem különösen nagy jelentőséggel bír, e növény esetében ugyanis az egészséges zászlóslevél a jó termés egyik alapja – hangsúlyozta a szakember.

Az őszi 25 000 hektáros vetésterülethez képest a Szolnok megyében csupán mintegy 6500 hektáron megmaradt káposztarepce-táblák még kedvezőtlenebb képet mutatnak: a csapadékhiány miatt helyenként az oldalágak száma elmarad az optimális mértékűtől.

Jót tett az eső

Április elején megkezdődött és mára lényegében befejeződött a megyében a kapások közül a legnagyobb – 80 619 hektáros – termőterületre tervezett növény, a napraforgó, majd az ezt követő – 52 837 hektárra előirányzott – szemes kukorica vetése. A vetési szándékhoz képest nagyobb területen földbe került kukorica- és napraforgó-állományok az április második felében hullott csapadék hatására szépen kisoroltak, fejlettségük megfelelő.

A főbb tavaszi növények közül tavaszi árpából 7173, zabból 3890, magborsóból 1360 hektárt vetettek idén az Alföldnek ezen a részén gazdálkodók. Az említett korai vetésű növények fejlődésére is rányomta a bélyegét a két csapadékszegény kora tavaszi hónap. A megyében elvetett mintegy 2000 hektár ipari mákból mára alig maradt: a csapadékhiány, a böjti szelek, a tavaszi fagy, majd a hirtelen jött nagy meleg egyaránt károsította a növényt – közölte Kiss Róbert.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.