A fiskális paktum – melyet márciusban írtak alá – még nem is hatályos, hiszen tizenkét országnak még törvénybe kell iktatnia – mondta Csaba László a köztelevízió reggeli műsorában. A közgazdász szerint ez a „tervezet előreszaladt egy kicsit”, s nem veszi figyelembe, hogy a „pénzügyeknek a szigorítása sok feltételen múlik”.
Fiskális szigor vagy növekedésösztönzés?
Csaba László kiemelte, hogy adott országok politikai elitjén is sok múlik: egyáltalán akarnak-e ilyen pénzügyi fegyelmet? Franciaországtól Spanyolországon át a többi tagállamig mindenhol inkább a „szkepszis a jellemző”. A közgazdász szerint eddig sem vitték túlzásba a pénzügyi szigort: „kemény szavak és puha tettek jellemezték az Európai Uniót”.
„A növekedés vagy jön, vagy nem jön, azt alapvetően a gazdaság szereplői hozzák létre” – mondta Csaba László. A kormányok például szerkezeti reformokkal, liberalizálással, versenyélénkítéssel és hasonlókkal tudnak segíteni. „Ebben minden országnak megvan a maga házi feladata, magunkat is beleértve” – tette hozzá.
Lassú unió
Mihályi Péter szerint kérdéses, hogy a fiskális paktum „mennyire vehető komolyan”. A közgazdász kiemelte, ahogyan az EU-ban is minden lassan történik, úgy „lehetséges, hogy lassan fog végrehajtódni” a paktum tervezete is.
A közgazdász kiemelte, hogy Angela Merkel is nagyon világosan beszélt a hétfői sajtóértekezletén: „a választások nem számítanak sem kis országokban, sem nagy országokban. Amit egyszer eldöntöttünk közösen Európában, azt végre kell hajtania a következő kormányoknak is.”
„Brüsszeli mankó” az új francia elnöknek
Nem csak a német kancellár határozott kijelentése vetíti azt előre, hogy érdemben nem nyúlnak majd a fiskális paktumhoz. Mihályi szerint sokan hivatkoznak Olli Rehn hétvégi előadására is, melyben tett egy udvarias gesztust a franciák felé. E szerint „ha akarjuk, akkor az eddig beruházásösztönző politikát elnevezhetjük európai beruházási paktumnak”.
Rehn itt egy óvatos „visszavonulási utat” kínált a franciáknak, hiszen elég nyilvánvaló, hogy az, amit Hollande mond, az megvalósíthatatlan – véli Mihályi. A közgazdász szerint marad a szigorú megszorító politika, hiszen nincs alternatívája – mert nincs, aki ezt megfinanszírozza. „Franciaország kétszer olyan drágán kap pénzt a világpiacon, mint Németország. Ez Franciaország számára is fenntarthatatlan” – tette hozzá Mihályi.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben