Kiderült, mit hibáztunk el a privatizációban

Hiba volt a magyar mezőgazdasági szektor bizonyos mértékű privatizációja – mutatott rá Heim Péter makroközgazdász.

FDI nélkül 0,7–0,9 százalékkal lett volna alacsonyabb a magyar gazdasági évi növekedése az elmúlt 15 évben – mondta el Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója. Jelentős pozitív hatása van az FDI-nek a fizetési egyensúlyra, ezért tovább kell javítani az ország tőkevonzó képességét, tette hozzá. A szakértő rámutatott arra, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatok 15–20 százalékkal járulnak hozzá a GDP-hez, a befektetéseknél pedig 25–30 százalékos a hozzájárulás. Az működő tőke termelékenységi hatása jelentős Magyarországon – vélekedett Balatoni.

A Századvég munkatársa szerint 10–15 százalékkal lenne alacsonyabb a hazai GDP, ha az FDI nem áramlott volna be az elmúlt évtizedekben a gazdaságba. Bármilyen más alternatív finanszírozási formát választottunk volna, akkor 5–8 százalékkal alacsonyabb lenne a jólét mértéke a hazai gazdaságban – mondta Balatoni. A kutató úgy látja, a mezőgazdaságba és a bányászatba nem érdemes külföldi tőkét vonzani, inkább az ipari ágazatban érdemes megteremteni azokat a feltételeket, hogy minél több külföldi tőke érkezzen.

Pozitív a mérleg

Jelentős vita van a működő tőke hazai szerepével kapcsolatban, legfőképpen az adókedvezmények kapcsán – hangsúlyozta Heim Péter közgazdász. „Nem tisztem, hogy védjem a mai magyar kormányzatot, de annyit látni, hogy nem a termelőszektort sújtja a válságadókkal. (…) Hitel nélkül csupán egy zombitest lenne a gazdaság, amitől a gyerekek is megijednek” – vélekedett. A Századvég Gazdaságkutató alapítója rámutatott egyrészt arra, hogy a kormányzat sokat tesz a deficit és az államadósság csökkentéséért, másrészt arra, hogy a magyar infrastruktúra az egyik legjobb a régióban, ami segíti a további tőkebeáramlást.

A magyar közgazdasági gondolkodás kerüli a számokat – tette hozzá a szakértő. Rámutatott arra, hogy az FDI Magyarország szempontjából pozitív szerepet tölt be, az ide érkező vállalatok sokat tettek az ország fejlődéséért. A multinacionális cégek komoly tudáselőnnyel rendelkező menedzsmentet hoztak az országba, így természetesen sokkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a hazai kkv-k, vélekedett a makroközgaszdász. „Tény, hogy többek között a mezőgazdaságba és kitermelőiparba nem szabadott volna beengedni a külföldi tőkét, amit alátámaszt az a világszerte látható újraállamosítási folyamat, ami Latin-Amerikában és Oroszországban zajlik” – jelentette ki Heim.