Mit kereshetnek itt a holland antillai befektetők?

A visegrádi országok egymás közötti kereskedelme és befektetéseik gyakorlatilag elhanyagolhatóak.

A magyar gazdaság egyre inkább nyitottá vált az elmúlt években, mivel mostanra az export a GDP 80 százalékára nőtt a 2008-as 70 százalékról – hangsúlyozta Sass Magdolna, az ICEG Európa Központ munkatársa. A visegrádi országok továbbra sem töltenek be fontos szerepet a magyar külkereskedelemben – tette hozzá. Szólt arról is, hogy hazánkban továbbra is az uniós országok a legfőbb befektetők, de érdekességként rámutatott arra, hogy a tavalyi befektetések három százaléka a Holland Antillákról érkezett, amely mögött egy adóoptimalizálási lépés állhat.

Magyarország legfőbb exportpartnere továbbra is Németország, bár 2011-re 2008-hoz képest másfél százalékkal csökkent az aránya – derült ki a kiadványból. Tavaly a magyar export 25,2 százaléka Németországba, 5,8 százaléka Romániába, 5,4-5,4 százaléka Ausztriába és Olaszországba, míg 3,3 százaléka Szlovákiába irányult. Az import tekintetében is Berlin a legfőbb partnerünk, azonban a második helyen Oroszország, a harmadikon Ausztria, míg a negyediken Hollandia található.

Vágtat a vegyipar

A kiadvány szerzői arra is rámutatnak, hogy az exporton belül a válság ellenére továbbra is domináns maradt az autó- és gépgyártás, míg a vegyipari áruk kivitele három év alatt 6,3 milliárd euróról 8 milliárdra nőtt. 2008–2011 között a telekommunikációs eszközök kivitele csökkent, míg az élelmiszer-ipari termékeké egymilliárd euróval növekedett.

A hazánkba érkezett külföldi működőtőke (FDI) 2011 negyedik negyedévében jelentősen megugrott, és elérte a 4 milliárd eurót, amelynek eredményeképpen az egész éves adat 3 milliárd euró lett, amellyel elértük a válság előtti szintet. Az egy főre eső FDI 2007–2011 között 6200 és 6900 euró között mozgott – szerepel a kiadványban. A figyelőből összességében az is kiderül, hogy Németországhoz, Oroszországhoz és többek között Hollandiához képest a V4 országok egymás közti kereskedelme és tőkeáramlása elhanyagolható mennyiségű.

„Zöld sziget”

Radomir Spok, a prágai EUROPEUM intézet munkatársa rámutatott arra, hogy a cseh gazdaság egyáltalán nincsen jó helyzetben, jelentős a költségvetési hiány, valamint a növekedés is lelassult. Az államadósság kapcsán elmondta, hogy jelenleg 40 százalék körül van. Magyarországhoz hasonlóan Csehország is egy nyitott és kicsi gazdaság – tette hozzá. A szakértő ismertetése szerint a cseh kormány az utóbbi időben a kereskedelmet illetően megpróbál a nem európai uniós országokra koncentrálni, de a jelenlegi partnerei továbbra is nagyon fontos szerepet töltenek be.

Patryk Toporovski, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa elmondta, hogy az ország importjában növekvő szerepet töltenek be a visegrádi országok. A lengyel gazdaságban egyre komolyabb szerepet tölt be Kína, de a domináns partner továbbra is Németország és Oroszország – tette hozzá. Kiemelte, hogy a válság alatt Lengyelország az EU „zöld szigetének” számított, mivel a tagállamok között egyedüliként tudott növekedést felmutatni.