„Magyarországon a kormány a mezőgazdaságot stratégiai ágazatként kezeli, amely prioritást élvez, és a kormány egyértelmű szándéka és célja, hogy a magyar vidék egyre versenyképesebb legyen, munkát adva egyre több embernek” – jelentette ki Giró-Szász András.
Összhangban a Nemzeti Vidékstartégiával
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette: „Megvédjük a magyar földet, ezt a feladatot vállalta a vidékfejlesztési tárca”. Ez összhangban van a kormányprogrammal és a Nemzeti Vidékstratégiával, a magyar föld ugyanis nemzeti kincs, megélhetést ad a magyar embereknek, a gazdáknak – mutatott rá a tárcavezető, hangsúlyozva: az új földtörvény előkészítése során a magyar gazdák érdekeinek figyelembevétele volt az elsődleges. A miniszter aláhúzta: a nemrégiben társadalmi vitára bocsátott koncepció egyik sarokpontja, hogy a termőföldet az tulajdonolhassa vagy vehesse haszonbérbe, aki megműveli, vagyis a földműves. A másik sarokpont pedig, hogy a földet meg kell védeni a bel- és külföldi spekulánsoktól.
A társadalmi vitát, amely hónapok óta zajlik az elképzelésekről, igen hasznosnak minősítette a miniszter. Tájékoztatása szerint az ügyben konzultált Orbán Viktor miniszterelnökkel, és egyeztetés volt már számos közéleti szereplővel és szakmai szervezettel is, példaként említette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának vezetőit, a Kisgazda Polgári Egyesületet és a Magoszt. Hozzátette: kikérik az ellenzéki pártok véleményét is, továbbá folytatják a gazdafórumok sorozatát. Így a társadalmi vita ideje hosszabb lesz a tervezettnél.
Ernyőtörvény
A cél egy jól működő ernyőtörvény létrehozása széles társadalmi egyetértéssel, voltaképpen egy földkódex megalkotására törekszik az agrárkormányzat. A készülő új földtörvény átfogja majd a földforgalom kérdéskörét, az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó szabályokat, az ingatlan-nyilvántartást, a földtulajdon önkéntes önbevallásának szabályait, a zsebszerződések elleni küzdelmet, az agráröröklési jog rendszerének speciális szabályait éppen úgy, mint az üzemszabályozásra vonatkozó kérdéskört.
A miniszter kiemelte: a szabályozás középpontjában a földműves áll, aki regisztrált gazdálkodó, élethivatásszerűen a mezőgazdasággal foglalkozik. Besorolják a gazdaságokat birtokméret alapján: az őstermelő birtokmérete 50 hektár alatti, a családi gazdaságé 50-500 hektár közötti, a nagy gazdaságé pedig 500 hektár feletti. A haszonbérbe vehető birtoknagyság felső határa 1200 hektár.
A zsebszerződések megakadályozására egy önkéntes bevallásra alapuló törvény születne. Ennek lényege, hogy ki-ki egy adott határidőig nyilatkozhatna arról, milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után. Egy esetleges csalás esetén pedig büntetőjogi felelősségre vonásra is lehetőség volna.
Jövőkép
A készülő törvény jövőképet is kíván adni a gazdálkodóknak a földforgalom és a -használat szabályozásával. Ennek megfelelően az őstermelőknek önfoglalkoztatással a helyi ellátásban van alapvető szerepük, a családi gazdaságok – a magyar mezőgazdaság gerince – nagy tömegű piacképes áru előállításában meghatározóak, így munkahelyeket teremve. A nagy gazdaságok pedig továbbra is nagy tömegű, azonos minőségű áru előállításában játszanának fontos szerepet. Ez utóbbival kapcsolatban a miniszter megjegyezte: ezek számát mérsékelni szeretnék, ám nem törekszik a kormány a felszámolásukra, továbbra is piaci szereplőként veszik őket számításba.
A földtulajdon mozgásának hatósági engedélyhez kötése lehetővé teszi, hogy a magyar állam – más uniós országok gyakorlatához hasonlóan – komoly szerepet játsszon a belföldi magyar termőföld-piacon – mondta Fazekas Sándor.
