A magyar nemzetgazdaság egyik legnagyobb kihívásának nevezte a miniszterelnök az importenergia-függőséget, amely komoly kiszolgáltatottságot jelent pénzügyi értelemben is. Orbán Viktor hozzátette, a szabadegyházai beruházás egyben kísérlet is, amelyben importenergia helyett hazai megújuló energiát használnak fel.
Kijelentette: amennyiben a modell működik, „akkor a magyar kormány kötelessége, hogy elősegítse más gyárak átállását is megújuló energiákra”.
„Az a környezet, amelyben élünk, folyamatosan pusztul. Az éghajlat egyre kibírhatatlanabbá válik, és teljes fajok kipusztulásával kell szembenéznie a biológia tudományának” – mondta a kormányfő. Úgy vélte: nem túlzás azt állítani, hogy az ember és a bolygó közötti szövetséget az ember felbontotta.
Ebből nagy baj lehet
„Mindannyian tudjuk, ebből nagy baj lesz, mert az ember életképtelen a Föld többi élőrendszerének megléte nélkül. Ezért a XXI. század legnagyobb kérdése az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és az energiaellátás biztosítása lett” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Úgy véli, meg kell tanulni együtt élni saját környezetünkkel, mert különben „a nyugati ember gazdasági rendszere nem lesz fenntartható”. Kijelentette, meg kell barátkozni olyan fogalmakkal, mint energiahatékonyság, energiatakarékosság vagy a megújuló energiák.
Szemléletváltásban jól állunk
A magyarok szemléletváltás ügyében nem állnak rosszul a miniszterelnök szerint. „Alkalmasak vagyunk arra, hogy a következő évtizedek változásaiból nyertesen jöjjünk ki. Ehhez egyik erőforrásunk a sajátos észjárásunk, a gyors alkalmazkodásunk. A másik pedig természeti erőforrásaink, mint a vízkészlet vagy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földek.”
Megerősíti a vidéket
Hangsúlyozta, a biomassza nemcsak energetikai kérdés, hanem a vidék megerősítéséről és a munkahelyteremtésről is szól. Hozzátette, a beruházás révén 100–150 család jut kenyérkereseti lehetőséghez.
A kormányfő bejelentette, ősszel elkezdődik a Szabadegyháza és Adony közötti 6235-ös út kiszélesítése, megerősítése, amely kiemelten fontos a magyar ipar és a Hungrana Kft. számára.
Sikeres évtized
Lengyel Attila, az osztrák Agrana International, valamint a Tate Lyle és az ADM tulajdonában levő Eaststarch 50-50 százalékos tulajdonában lévő Hungrana Kft. ügyvezetője elmondta, a százéves gyár történetének legsikeresebb évtizedén vannak túl. Ezt az a hosszú távú stratégia biztosította, amelyet öt–hat évvel ezelőtt választottak, s amely „ma is szokatlannak tűnik”.
„A rövid távú érdekek és a profitrealizálás helyett beruházás és növekedés mellett döntöttünk. Amikor mások gyárakat zártak be és kapacitást csökkentettek, mi gyárat építettünk és kapacitást növeltünk” – mondta.
Óránként 54 tonna hő
A biomasszakazánok hárommilliárd forintba kerültek, ennek egyharmadát a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) biztosította. Az új üzem a vállalat teljes energiafogyasztásának harmadát fedezi. Tüzelőanyagként energianövényeket, szálas takarmányok bálázott szalmáját és zöldhulladékokat használnak majd. Óránként 54 tonna hőt állítanak elő, ennek 85 százaléka hasznosul. Évi 50 millió köbméter földgázt spórolnak meg, ami elegendő lenne Győr távhőszolgáltatásának ellátására.
A szabadegyházai Hungrana Kft. Európa legnagyobb kukoricafeldolgozó és izocukorgyártó üzeme. Évi egymillió tonna hazai kukoricát dolgoz fel, keményítőt, izocukrot, valamint alkoholt állít elő. Termékei a legmagasabb minőséget képviselik, amit bizonyít, hogy 60 százalékuk az európai piacokon talál vevőre.
Alkalmazott technológiája 100 százalékban hulladék- és maradékmentes, a gabona minden grammját hasznosítja. Az országban elsőként kezdte meg a biogáz és a bioetanol termelését s lépett piacra a zöld üzemanyaggal.
