Hárommilliárdba kerülne a keleti nyitás

Hazai és külföldi bankok is helyet kapnának a keleti gazdasági kapcsolatok fejlődését elősegítő kereskedőházak szervezetében.

A keleti nyitás jegyében július elsejével átalakította szervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – közölte a Magyar Nemzettel Nagy Róza közizgatási államtitkár. A keleti országokkal foglalkozó 16 új osztály a gazdaság, a jog, a kultúra és az oktatás területét elemezve segíti a külföldre igyekvő magyar vállalkozások tájékozódását.

– Korábban azt hittük, jól ismerjük keleti partnereinket, amikor azonban konkrétumokra került volna sor, mégsem tudtunk információval szolgálni – hangsúlyozta Nagy Róza. – Ezért meg akarjuk tanulni a keleti országok üzletkötési stílusát, amely alapvetően eltér a Nyugaton megszokottól. Lassabban haladnak, és a gazdasági kapcsolatok mellett teljes odafordulást várnak az élet minden területén. Akkor kötnek szívesen üzletet, ha megismerték az adott partnert. Ezeknek az igényeknek megfelelően alakítottuk ki a keleti régióval foglalkozó osztályok rendszerét.

Nagy előrelépés, hogy a kereskedőházakról szóló elképzelés első olvasatban holnapután a kormány elé kerül. Eszerint budapesti központtal létrehoznának egy kis létszámmal dolgozó részvénytársaságot, amelynek tulajdonosa az NGM, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne. Ennek szerteágazó kapcsolatrendszerét felhasználva építhetnék ki üzleti modelljüket az országonként létrejövő úgynevezett relációs kereskedőházak. Ez utóbbiakban a magyar államnak már jóval kisebb részesedése lenne. A gyors pénzhez jutás érdekében a szervezetekben helyet kell kapniuk hazai és külföldi bankoknak is, és be kell vonni a munkába az adott ország minden zegét-zugát ismerő kamarákat. Magyar részről partner lehetne az Eximbank. Ám elengedhetetlen, hogy minden kereskedőházban szerepet kapjanak olyan hazai vállalkozások, melyek tapasztalatokkal rendelkeznek az adott országban, s így motorjai lehetnek a kapcsolatok bővítésének.

Fontos feladata lenne a kereskedőházaknak a piacok felkutatása és az olyan termékek iránti igény megtalálása, amelyet esetleg célzottan gyárthatna valamely hazai cég. Sok esetben ugyanis nem világszínvonalú fejlesztést várnak a keleti országokban, hanem hogy működőképesek maradjanak a régen szállított magyar termékek. A lap kérdésére Nagy Róza elmondta, reményeik szerint a kormány támogatni fogja elképzelésüket, s a következő évi költségvetésben megkapják az erre kért hárommilliárd forintot. Ha minden jól megy, a központi szervezet, illetve az első relációs kereskedőház – amely nagy valószínűséggel Azerbajdzsánt célozná meg – már ősszel létrejöhet.

A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.