Az OKSZ ennek kapcsán kiemelte a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozókat, a 25 év alattiakat és 55 év felettieket, a tartósan álláskeresőket, illetve a gyesről, gyedről, gyetről visszatérőket, akiknek foglalkoztatása esetén csökkenne a cégek által fizetett szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mértéke; rajtuk kiemelten érződnének a munkahelyvédelmi akcióterv hatásai.
A Központi Statisztikai Hivatal áprilisi adataira hivatkozva a szövetség közölte: a kereskedelemben 331 ezer az alkalmazottak száma, ezzel a gazdasági ágak közül a második legnagyobb foglalkoztató területe a nemzetgazdaságnak, 12 százalékos részaránnyal. A fizikai alkalmazottak száma ezen belül 202 ezer.
A munkahelyteremtést is serkentenék
Az OKSZ szerint az adatok mutatják, hogy a gazdasági válság jelentősen visszavetette a foglalkoztatást. A legtöbb alkalmazott 2008-ban dolgozott a kereskedelemben, létszámuk ekkor 365 ezer volt. A foglalkoztatottak száma – amely az alkalmazottak mellett a vállalkozókat is tartalmazza – 2007-ben még 592 ezer volt, 2011-ben viszont 546 ezer. A közleményben hangsúlyozzák, hogy a kereskedelemben meghaladja az ezermilliárd forintot az élőmunka költsége a kettős könyvvitelt vezető vállalkozói körben, ami a működési ráfordítások harmadát jelenti. Ugyanakkor az élőmunka járulékterheinek csökkentése 101 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak.
A szövetség szerint a program rövid távon a jelenlegi gazdasági helyzetben elsősorban a munkahelyek védelmét segíti. A foglalkoztatás bővítésének legfontosabb feltétele a piaci helyzet javulása. Mivel az akcióterv versenyképességet javító hatása miatt beruházásösztönző is lehet, így a gazdaság növekedésével már serkenti a munkahelyteremtést is – közölte az OKSZ, hozzátéve, hogy a programban nincs semmilyen felső határ a kedvezményezettek számát tekintve.
