Kovács Csaba elmondta: a régióban a termőföldi adottságok csak kevés helyen teszik lehetővé a megfelelő minőségű, nektárhozamú napraforgó termesztését, ráadásul a júliusi hőségben kevesebb nektár termelődött a virágtányérokon.
A szakember tájékoztatása szerint a méhészek méhcsaládonként így legfeljebb 10 kilogramm napraforgómézre számíthatnak a pergetésnél, de ezt a mennyiséget is csak azok várhatják, akik a jobb aranykoronájú földekre, Tiszavasvári, Gávavencsellő és Tiszabercel környékére helyezték ki méheiket.
Megjegyezte, hogy a rossz akácméztermés miatti bevételkiesés mérséklésére a szabolcsi méhészek nagy része a jobb nektárhozamú Hajdú-Bihar és Békés megyei napraforgóföldekre helyezte ki méhcsaládjait. Ők nem csalódnak, méhcsaládonként becslések szerint 20-25 kilogramm napraforgó-virágmézre számíthatnak – tette hozzá.
Kevés lesz az akácméz
Kovács Csaba az akácméztermés-kieséssel kapcsolatban közölte: a szabolcsi méhészek 20-30 százaléka egyáltalán nem tudott akácmézet pergetni az idén, mert az áprilisi fagy után kevés helyen maradt virág a fán, ráadásul a májusi virágzás idején hűvös, esős időjárás volt. A többség próbálkozott vándoroltatással, az északi és déli megyékbe vitték méhcsaládjaikat, illetve megyén belül a magasabban fekvő akácerdőkbe telepítették ki. Ott sem volt azonban lényegesen jobb a helyzet, így jóval a sokévi átlag alatti az akácméztermés.
A legnagyobb akácmézpergetés egy méhcsaládnál 10 kilogramm volt, a fele a 20 kilogrammos sokévi átlagmennyiségnek – mondta a méhészeti szaktanácsadó.
A napraforgóból ugyan vannak még később, augusztusban virágzó fajták, amit még látogathatnak a méhek, de azok már kevesebb nektárt adnak, viszont virágporral jól ellátják a méhcsaládokat – mondta Kovács Csaba.
