Tájékoztatása szerint a zöldalga, más néven békanyál felszaporodása a part menti sekély, hamar felmelegedő vizekben nyár végén természetes jelenség. Azonkívül, hogy csúnya, nem rontja a víz minőségét, és nem okoz semmiféle kiütést – hangsúlyozta. Eddig két strandról érkezett bejelentés amiatt, hogy a fürdőzőkön piros kiütések keletkeztek, melyet nem a békanyál, hanem a nagy tüskés hínár okoz. Az önkormányzati strandok zöménél igyekeznek eltakarítani mind a hínárokat, mind a békanyálat, amíg tart a szezon – közölte Pécseli Péter.
A Balaton kiváló vízminőségét az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete is megerősítette a napokban, Vörös Lajos, az intézet kutatója arról tájékoztatta a tó körüli önkormányzatokat, hogy vízminőség a kánikulában is kitűnő, az alacsony vízállás sem változtatott rajta. A hó eleji mérések szerint a tó nyílt vizében lebegő mikroszkopikus algák mennyisége csupán negyede volt az üdülésre, fürdésre használt természetes vizekben megengedett értéknek.
A tájékoztatás kitért arra, hogy a Balaton déli partján a vízszintcsökkenés hatására kedvező körülmények alakultak ki a fonalas zöldalgák tömeges elszaporodásához. Hasonló jelenséget legutóbb 2003-ban figyeltek meg, a jelenleginél mintegy 30 centiméterrel alacsonyabb vízállás mellett.
Az érdes békanyál (Cladophora glomerata) nevű, világszerte elterjedt fonalas zöldalga a partközeli sekély, 10-20 centiméter mélységű, akár 35 Celsius-fokra felmelegedő vízben képes gyorsan elszaporodni. Terjedésének a vízmélység szab határt, negyven-ötven centiméternél mélyebbre nem hatol a Balatonban. Ellenszere nincs, csak a vízállás emelkedésével szorul vissza az állománya. A békanyál-invázió okozta kár csupán esztétikai, a növény egészségkárosító anyagokat nem termel – erősítette meg a kutató.
