A cég által az MTI-hez eljuttatott szerdai közlemény szerint azok, akik vásároltak, átlagosan kicsivel több mint 7000 forintot költöttek el. Országosan igen nagyok az eltérések: vannak olyan vidéki plázák, ahol átlagosan 3000 forint körül költenek a vevők, míg néhány fővárosi helyszínen ez az összeg meghaladja a 10 000 forintot is. A vásárlók 43 százaléka említette valamelyik plázát, mint kedvelt bevásárlási helyszínét.
A kutatóintézet által vizsgált 19 bevásárlóközpont látogatóinak 57 százalékát adják a nők és 43 százalékát a férfiak. Az egyes helyek között azonban jelentősek a különbségek, van olyan pláza, ahol a férfivevők aránya a 60 százalékot is megközelíti.
A látogatók csaknem 80 százaléka nem utazik 30 percnél többet azért, hogy elmenjen egy bevásárlóközpontba. Kivételt jelentenek a nagy alapterületű, de egyedi attrakcióval is rendelkező fővárosi létesítmények, illetve néhány, regionális központként is funkcionáló vidéki központ. Azok a helyszínek, ahová többet utaznak a vásárlók, nagyobb arányban számíthatnak arra, hogy a látogatóból vásárló is lesz.
A közlemény idézi Dörnyei Otíliát, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatóját, aki szerint a leggyakoribb plázalátogatók a 15-34 évesek, a magasan kvalifikáltak és nagyobb jövedelemmel rendelkezők, illetve a városi lakosok.
E csoportoknak azonban igen eltérő igényeik vannak. Míg a tinédzserek és a huszonévesek elsősorban a szórakozást keresik, vagy ismerőseikkel találkoznak, 30 év felett a vásárlás a cél. A látogatók 10 százaléka kimondottan azért érkezik egy-egy bevásárlóközpontba, hogy banki, postai, közüzemi ügyeit elintézze.
