Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta: a mintegy húsz éven át húzódó tervezés után végre elindított beruházás befejezését 2014 decemberére tervezik. A megvalósítás célja nemcsak a Kis-Balaton és a Balaton vízminőségének megóvása és a térség árvízvédelmének biztosítása, a munka az egyedülálló természeti érték megőrzését is szolgálja.
A 6,147 milliárd forintos költségvetéssel, a Környezeti és Energetikai Operatív Projekt keretében megvalósuló munkálatokról a szakember elmondta: a feladattal a Szabadics Zrt.-t és a Pentavia Kft.-t bízták meg. A tervek szerint a számos műtárgy megépítésekor arra törekszenek, hogy olyan szerkezeteket építsenek be, amelyek fenntartási költsége minimális lesz, s a térség fejlődését is szolgálják az épülő zsilipek, töltések.
Hozzátette, hogy a kis-balatoni vízvédelmi rendszer működtetéséhez üzemeltetési tanácsot jelölnek ki, amelyben szakértők, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői konszenzussal hoznak majd döntéseket, megelőzve a működéssel kapcsolatos konfliktusokat, vitákat.
Kovács Tamás, a Szabadics Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kivitelezési munkálatok már el is kezdődtek az érintett területen.
Ez alkalmas leginkább a természetes vízjárás utánzására
A rendezvényre készült sajtóanyag szerint az előkészítés során a Magyar Tudományos Akadémia és más tudományos bizottságok által javasolt megoldások közül azt a változatot valósítják meg, amely leginkább alkalmas a természetes vízjárás utánzására, illetve rugalmas üzemirányítást is lehetővé tesz.
A 75 négyzetkilométernyi területen kialakítandó rendszerben szabályozhatóvá teszik a víz útját, így kisebb vízhozam esetén az Ingói-berek területét nem érinti a Zalán levonuló vízmennyiség, nagyobb vízhozamnál azonban elárasztják ezt a területet is. A kapacitások növelése érdekében a berek mellett futó út alatt nyugati irányban engedik tovább a vizet.
A Balatonba kerülő víz minőségének biztosítása érdekében új mérőműszereket telepítenek, a Zimányi- és Vörsi-berek bevonásával új víztározóteret is kialakítanak. A zalavári belvízöblözetben elvégzendő élőhely-rekonstrukció jóvoltából megnövekedhet a fészkelő és vonuló madarak állománya. de két „hallépcsőt” is építenek, hogy a Balatonból az alsó Zala-völgyig juthassanak íváskor a halak.
