A Magyar Energiahivatal egy energiatakarékossági kampányhoz adta a nevét. Önök hogyan spórolnak az energiával?
– A fűtési rendszerünket átalakítottuk, a nyílászárókat lecseréltük, illetve nap- és földenergiát használunk fel. Ezekkel a beruházásokkal húsz százalékkal csökkentettük az energiafelhasználásunkat. Az energiabeszerzést versenyeztetjük, így azt gondolom, jó példát mutatunk a takarékoskodásban.
– A takarékossághoz beruházás kell. Nem gondolja, hogy hasznosabb lenne, ha a 400 millió forintot inkább erre fordítanák?
– Amennyiben a kampány költségét, vagyis 400 millió forintot fordítanánk beruházásra, abból csak egy kisebb település házait lehetne energetikailag felújítani. Szerintem ha a teljes lakosságban tudatosítjuk, hogy a fosszilis energiahordozók szűkösen állnak rendelkezésre, a megújuló források pedig drágábbak, mint a hagyományosak, akkor odafigyeléssel nagyobb megtakarítást lehet elérni. Ugyanakkor ez a pénz csupán csepp a tengerben. A Magyar Energiahivatal már saját forrásából is elkezdett egy kampányt, amely a Takarékoskodj a Föld energiájával! címet viseli, emellett pedig, vélhetően a negyedik negyedévben, elindítunk egy újabbat is, Oszd be az energiád! címmel. Ha ezek folyamatosan sulykolják az emberek tudatába a téma fontosságát, akkor az erre fordított pénzből nagyobb lesz a megtakarítás. Bár mindenki azt mondja: minek húzzam ki a telefontöltőt a konnektorból, így sokkal kényelmesebb rácsatlakozni. Jó azonban, ha tudjuk, hogy az országban több mint tízmillió mobiltelefon van, tehát ha mindenki odafigyel erre, akkor mérhető energiamennyiséget lehet megspórolni. Ez azért fontos, mert mindenki a kormányon és rajtunk kéri számon az energia árát. De azt már kevesen nézik, hogy ez csak a képlet egyik fele, a fizetendő összeget az elfogyasztott mennyiség is befolyásolja.
– Korábban azt mondta, elképzelhető egyfajta szociális elem beépítése a gáz- és áramtarifákba. Mikorra valósulhat ez meg?
– Az egyetemes szolgáltatást arra találták ki, hogy egy átlagos igényű háztartás tarifái esetében az állam legyen az árhatóság. De az olyan luxuscélú energiafelhasználás, mint amilyen például egy otthoni medence fűtése, nem kell, hogy az egyetemes szolgáltatásban maradjon. Úgy vélem, a hatósági árak mellett vételezett mennyiségből csak azt kell figyelembe venni, ami nem extrafelhasználás. Ez utóbbi fölött az államnak nem kell őrködnie, tehát itt a piaci árak lennének indokoltak. A lakossági fogyasztók leggazdagabb 3-4 százaléka az összes elhasznált földgáz mennyiségéből 13-14 százaléknyit él fel, tehát érzékelhető, hogy ez jóval az átlagos fogyasztás felett van. Az ezzel kapcsolatos javaslatunkat már elküldtük megfontolásra a fejlesztési miniszternek, reményeink szerint még a fűtési szezonban elfogadja a tárcavezető.
A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatják.
