Az igazgatóság munkatársai – a vízirendőrség biztosítása mellett – kezdték meg a nemzeti parki besorolású nádasokban a vízben használat után bennhagyott karók, ideiglenes vízi állások és „egyéb máshová nem sorolható műtárgyak” maradványainak eltávolítását. A Bózsai-öblöt a Palóznaki-, majd a Kerekedi-öböl követi. Fischer József tájékoztatása szerint a több mint 500-ra becsült tárgyból eddig csaknem 100-at vettek ki a vízből.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai természetvédelmi kezelőként kiemelt figyelmet fordítanak a Balaton természeti értékeinek védelmére, megőrzésére; ennek egy nagyon sajátságos feladata a tó nádasainak védelme – magyarázta a természetvédelmi szakember.
Kifejtette: elsősorban a Balaton északi partján találhatók még olyan nagy kiterjedésű nádasok, amelyek egész öblöket borítanak, és élőhelyeik egymásutánisága még megőrizte a természetes partközeli és parti élőhelyek vonásait. Ezek a legértékesebb nádasok, amelyek védett, nemzeti parki területek.
Az emberi tevékenység károsító hatásai sajnos e területeket sem kímélik, azonban kis odafigyeléssel hosszú távon fenntartható a természetességük. A folyamatos emberi jelenlét jelei az öblök nádasaiban és az előttük elterülő víztesten a horgászcsónakok rögzítésére szolgáló karók, de a felmért területeken fémtárgyak és traktorgumik is vannak – tájékoztatott Fischer József.
Hozzátette: a vízi közlekedés szabályairól szóló rendelet alapján „hajóútban hajózást veszélyeztető tárgyat elhelyezni, karót leverni, kishajót, csónakot, tutajt, vízi sporteszközt lehorgonyozni tilos. Hajóúton kívül csónak rögzítésére karó leverhető, azonban a helyszínről távozáskor azt az elhelyezőjének el kell távolítania.” Ennek értelmében a horgászok a horgászcsónakjaik rögzítésére szolgáló karókat a horgászat befejeztével el kell távolítsák.
A tóban hagyott horgászkarók idővel eltörnek, rövidülnek, és a tó vízszintje is változik. Így a bennfelejtett karók könnyen víz alá kerülhetnek láthatatlan életveszély és vagyonkár forrásává válva még az óvatos fürdőzők, szörfözők és vitorlázók számára is – figyelmeztetett az őrszolgálat vezetője. Megjegyezte azt is, hogy a „karóerdő” látványa természetvédelmi, tájvédelmi szempontból sem kívánatos.
