Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, valamint zöldség-, gyümölcs- és kertészeti szakkiállításán az idén 300 kiállító mutatkozik be augusztus 20-ig a debreceni agrárcentrum területén – mondta Vaszkó László vásárigazgató. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a megnyitón kijelentette: a magyar agrárgazdaság fejlődési pályára állt, az ágazat GDP-hez való hozzájárulása az előző esztendőben meghatározó volt.
Czerván György emlékeztetett arra, hogy tavaly a mezőgazdaság 0,9 százalékkal járult hozzá az 1,7 százalékos gazdasági növekedéshez. Elmondta azt is, hogy 2006–2011 átlagában az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya a mezőgazdaságon belül 37-63 százalék volt, miközben az EU-ban sokkal nagyobb az állattenyésztés aránya, van olyan ország, ahol a 60 százalékot is meghaladja.
2,6 milliárd
A jövő évi költségvetésben – az elfogadott sarokszámok alapján – 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre a sertéságazat fellendítésére – emelte ki az államtitkár, megjegyezve, hogy az állattenyésztés korszerűsítésére a negyedik körben 40 milliárd forintra lehet pályázni augusztus 31-ig. Czerván György elmondta azt is, hogy míg az idén 625 milliárd forint volt az agrár- és vidékfejlesztési támogatás, jövőre 20 százalékkal több, összesen 755 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra, többségében európai uniós forrásból.
Jakab István a magyar vidék, a magyar gazdatársadalom és partnereik igazi seregszemléjének nevezte a debreceni Farmer Expót, amely jelzi: a magyar agrárgazdaság fejlődési pályára állt. „A magyar gazda örömmel, jó szívvel mutatja be, amit alkotott, amit alkotni képes” – mondta az Országgyűlés alelnöke. A termőfölddel kapcsolatban kijelentette: a kormány azt akarja, hogy az állattenyésztő gazdáknak legyen földterületük, ugyanakkor „nemesi előjogokon szerzett földbérlet nem lehet végleges, és azoktól sem lehet megvonni a földet, akik most kezdenek”.
Még nem állt meg a sorvadás
Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Országos Szövetségének elnöke szerint „a hazai állattenyésztés és állatitermék-előállítás két évtizede tartó sorvadása még nem állt meg”. A hazai sertésállomány már mindössze 2,9 millió, és Európa valaha volt éléskamrája nettó importra szorul – mondta, megjegyezve, hogy az idei aszály az állattenyésztést is sújtja, az állattartók ugyanis 5 százalékkal drágább takarmánnyal kénytelenek az állatokat etetni. A szakember haladéktalan kormányzati lépéseket sürgetett az ágazat helyzetének javítása érdekében.
A Farmer Expo pénteki nyitónapján Czerván György agrárfórumon ismerteti a 2014-ig tervezett kormányzati intézkedéseket, az agrárszabályozás várható változásait.
A kertészeti konferencián az integrált és az ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztésnek a hazai kertészetben betöltött helyét tekintették át a szakemberek, miközben a szabadtéri állatkiállítások területén megkezdődött a magyar tarka fajtabemutató, a szarvasmarha, juh, kecske és a sertés tenyészállat-bírálat, valamint a ló és a sertés fajtabemutató.
Fel kell használni a forrásokat
Czerván György korábban azt hangsúlyozta: a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát. A kormány már megtette a szükséges intézkedéseket a vidékfejlesztési források kifizetésének javítása érdekében – mondta el múlt hét pénteken Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.
Ismert, az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata azt állapította meg, hogy nem használták fel az elvárható hatékonysággal az Új Magyarország vidékfejlesztési program 2007–2011 között a vidéki életminőség javítására, a vidéki gazdaság diverzifikálására, valamint a helyi közösségek megerősítésére rendelkezésre álló 270,2 milliárd forint forrást.
Egyértelműen haszonélvező hazánk
Múlt csütörtökön megkezdődött a 2014–2020 közötti uniós programozási időszak tervezése a Vidékfejlesztési Minisztériumban – közölte V. Németh Zsolt. A vidékfejlesztési államtitkár elmondta, hogy „Magyarország az Európai Unió agrártermelésének 2 százalékát adja, a támogatásoknak viszont 3-3,2 százalékát kapja, így az ország egyértelműen haszonélvezője a közös agrárpolitikának”.
