A közlemény szerint egy, az adóhatóság által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla a Kúria eseti döntésére hivatkozva először mondta ki, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges vezetője (stróman) és a háttérből ténylegesen irányító, úgynevezett árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.
A bíróság álláspontja szerint egy cégben ha csak névlegesen is, de vezető tisztséget betöltő ember felelős, gondos döntések meghozatalára köteles, ezért nem védekezhet azzal, hogy semmiről sem tudott. Ugyanígy az árnyékvezető sem mentesülhet a szigorú jogkövetkezmények alól, hiszen ha nem is szerepel a cégnyilvántartásban, a valóságban ő irányítja a vállalkozást – emelte ki közleményében a NAV.
Hangsúlyozták: a bírósági döntés után a NAV bűnügyi szakterületének adatai és az ellenőrzések eredményeinek összegzése alapján az adóhatóság a jövőben pereket indít a névleges és az árnyékvezetők kártérítési felelősségének megállapítása érdekében.
Két és hét év közötti, többnyire letöltendő szabadságvesztésre ítélte a tucatnyi szervezőt a Széchenyi-kártyával elkövetett, sok százmilliós kárt okozó csalások 105 vádlottat felvonultató büntetőperében március 20-án első fokon a Fővárosi Törvényszék.
Az elmúlt két évtized privatizációs folyamatának vizsgálatakor kiderült: a magánosítók nemritkán strómancégeken keresztül szerezték meg az állami, önkormányzati vagyont.
Felfüggesztett börtön, továbbá pénzbüntetés kiszabását kérte az ügyészség hivatali visszaélés miatt Molnár Gyula volt szocialista polgármesterre, jelenlegi fővárosi képviselőre, Lakos Imre korábbi SZDSZ-es alpolgármesterre és vádlott-társukra egy telekügylet miatt a Fővárosi Törvényszéken július elején.
