A felmérés szerint a családok 19 százalékánál a teljes kiadás több mint fele a lakásrezsi. A családok negyede fizet évi 420 ezer forintnál kevesebb rezsit, míg 23 százalékuknál ez meghaladja a 600 ezer forintot. A felmérésben rezsinek minősült a lakásfenntartáshoz kapcsolódó minden közvetlen költség. Így a gáz-/fűtés-, az áram, a víz- és csatornadíj mellett a közös költség is.
Az OTP Lakástakarék tapasztalatai szerint egy háztartás energiafelhasználásának átlagos megoszlása a következő: fűtés, légkondicionálás – 75 százalék, melegvíz-előállítás – 11, főzés – 7, hűtés, fagyasztás – 2, világítás 2, mosó- és mosogatógép – 1,5, elektronikai eszközök – 1,5 százalék. Az átlagos arányok jelentősen változhatnak az adott lakás energetikai állapotának, illetve az adott háztartás jellemzőinek függvényében.
A felmérés kitért a lakosság energiatudatosságára is. A válaszadók mindössze 32 százaléka volt tisztában háztartási készülékeik energiafogyasztási tulajdonságaival, és az egynegyedet sem éri el azoknak az aránya, akik valamilyen nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek energiafogyasztásukról.
Szociális veszély
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerdán arról beszélt, hogy a lakosságnak jelenleg olyan hátraléka van a közműcégek felé, hogy az már szociális veszéllyel fenyeget, ezért a kabinetnek el kell érnie, hogy a növekvő energiaárak lehetőség szerint ne terheljék a lakosságot. Szólt arról is, hogy a kormány nemzetstratégiai kérdésként is kezeli például az E.ON lehetséges felvásárlását. A válság megmutatta – mondta –, hogy az energiaipari cégek birtoklása végső soron biztonsági kérdés, és nem véletlen, hogy a közép-európai országok többsége állami tulajdonban tartotta ezeket a vállalatokat.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden közölte, az emberek biztonságérzete mindennél fontosabb, ezért a kormány gátat szabott a rezsiköltségek emelésének.
