A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat a határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén küldte ki notifikációs eljárásra Brüsszelbe a magyartermék-rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, ezért megjelent a szabályozás a magyar piacon. Azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet előírásainak nem megfelelő állítást helyeznek el, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók, és forgalomban tarthatók minőségmegőrzési idejük végéig.
A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) szerint a tudatos fogyasztói döntést segíti elő a magyartermék-rendelet, mert elősegíti, hogy a fogyasztóknak megfelelő információik legyenek, és ezek birtokában hozhassanak vásárlásuk során döntést.
