Több mint 400 milliárd forint kár érte eddig a magyar mezőgazdaságot a szárazság miatt – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára hétfőn az MTI érdeklődésére. Hozzátette: az aszály okozta kárt egy hónappal ezelőtt még csak valamivel több mint 200 milliárd forintra becsülték, azóta azonban sokat romlott a helyzet a tovább tartó csapadékhiány és hőség miatt.
A kabinet bevezeti az egynyári öntözés fogalmát, így a legfeljebb 100 hektáros gazdaságok egyszerűsített engedélyezéssel juthatnak öntözővízhez – az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.
A szakember szerint például a kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami összesen 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak. Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből – árpából, zabból – pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba az idén. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelent.
A Hír TV Kontraszt című műsorában a Magosz elnöke leszögezte: a 8 milliárdos kármentő alapon kívül a kormánynak egyéb intézkedésekkel is segítenie kell a bajba jutott gazdákat. Az aszály következtében 15 százalékkal drágulhat idén a tojás, a tej, a liszt és a hús ára.
Tóth István külön megemlítette a repcét, amelynek mintegy 100 ezer hektárral, mintegy 200 ezer tonnával csökkent a termésmennyisége az aszály miatt. Ez mintegy 24 milliárd forinttal növeli az idei aszály okozta károkat. A tejtermelő gazdálkodók – összességében – 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeléscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt. Az állattartók helyzetét tovább rontja a takarmányárak 30-40 százalékos emelkedése, illetve az, hogy az állati termékek árai nem követték a takarmányozási költségek emelkedését.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy – amennyiben a kormány nem lép közbe – tényleges, fizikai takarmányhiány is előállhat. A takarmányt ugyanis viszik ki az országból, a kivitel pedig a magyar állatállomány létét fenyegeti. Ezért Tóth István szerint a kormánynak az állami vállaltokon – Concordián és a TIG-en – keresztül be kellene avatkozni. Ha ez nem történik meg, akkor a tonnánkénti belföldi átlagos 60-65 ezer forint helyett 90-100 ezer forintért kell a takarmányt beszerezni külföldről.
