Évről évre hatalmas összeget húznak ki az állam zsebéből azok a csalók, akik az alapvető élelmiszerek forgalmi adójával trükköznek. A közkasszának legalább százharmincmilliárdos veszteséget okoznak a zöldség-, a gyümölcs-, a hús- és baromfitermékek, a növényolaj, a kávé, a cukor, a tej- és malomipari árucikkek jogsértő kereskedelmére szakosodott illegális körök. Az ágazatból az áfacsalások miatt négy adóforintból egy biztosan nem folyik be a kincstárba. Egyebek közt ezekre a megállapításokra jutottak friss tanulmányukban az Ernst & Young szakemberei.
Az elemzés elkészítésével az alapvető élelmiszerek gyártóit, forgalmazóit tömörítő, nyáron alakult érdekvédelmi szervezet bízta meg az adótanácsadó céget. Az ágazati adatok, forgalmi statisztikák alapján összeállított tanulmány szerint két módszer kínálkozik az áfacsalások visszaszorítására. Az első az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának drasztikus csökkentése, ám ha ez rövid időn belül nem lehetséges, úgy a szakemberek a fordított áfafizetés módszerének gyors bevezetését javasolják.
Az elemzés legfontosabb részleteit a Magyar Nemzet kérésére Vékási Tamás, az Ernst & Young adószakértő partnere mutatta be. Mint mondta, a tanulmány részletesen foglalkozik az idehaza tevékenykedő áfacsalók leggyakrabban használt jogellenes megoldásaival, az úgynevezett körhintacsalás két módozatával.
Az egyik visszaélési típust exportmódszer elnevezéssel illették. Valamely társaság alapvető élelmiszert vásárol itthon, mégpedig azzal az állítólagos szándékkal, hogy az árut külföldön, az Európai Unió területén adja el. Az efféle ügyletek után nem kell itthon forgalmi adót fizetni, a szállítmány áfamentesen hagyhatja el az országot. Az élelmiszer azonban csak papíron lépi át a határt: az elkövetők hamis fuvarleveleket, külföldi számlákat állítanak elő, majd az áru – természetesen fiktív iratok kíséretében – Magyarországon talál gazdára. A magyar vevő rendszerint a csalók egyik vállalkozása.
A kétes körhöz tartozó társaság továbbadja a szállítmányt, és áfa-visszaigénylés címén éppen azt az összeget kéri el az államtól, amelyet az első cég forgalmi adó címén nem fizetett be. Az élelmiszer több fiktív adásvétel után rendszerint valamelyik legális kereskedőnél köt ki, a fogyasztó pedig csak annyit lát a nagy kárt okozó folyamatból, hogy egy-egy terméket hihetetlen akcióval kínál a helyi kis bolt vagy az egyik nagyobb lánc közeli áruháza.
