Vékási Tamás a cukor kereskedelmét hozta fel példaként. Az utóbbi években hatalmas mennyiségű cukor értékesítését jelentették be a hazai gazdasági szereplők, ám ezt a magyar fogyasztási adatok és a tényleges kivitelről szóló statisztikák nem támasztják alá.
– Feltételezhető, hogy csak tavaly százezer tonna cukrot adtak el Magyarországról külföldre fiktív, jogsértő körülmények között – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a szóban forgó hatalmas mennyiség minden bizonnyal soha nem is járt hazánkban. A csak papíron létező százezer tonnányi cukor után viszont áfa-visszatérítés címén jelentős összeget próbálhattak meg kicsalni a tettesek az államtól.
A másik visszaélési típust importmódszer elnevezéssel illeti a szakma. Ekkor az elkövető az unión kívüli országból áfamentesen hozza be a terméket, aminek egy részét legálisan értékesíti, a további tételt – immár csak papíron – ismét külföldre továbbítja. Végül egy másik honi cég fiktív számlát kiállítva a teljes mennyiséget megveszi. – Áfa címén ennél a módszernél sem lát egy fillért sem az államkassza, pénzt ugyanakkor az elkövetők ismét visszaigényelnek a kincstártól – mondta Vékási Tamás. A tapasztalatok szerint a különféle módszereket a csalók gyakorta ötvözik.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja
