A pénteki tematikus kerekasztal- és műhelybeszélgetések előadói a francia–magyar együttműködést jól ismerő, aziránt elkötelezett magyar és francia kutatók és oktatók voltak, a hallgatóság soraiban pedig tanárok, diákok és gyakorló szakemberek foglaltak helyet.
Közös célok és kihívások
Trócsányi László nagykövet megnyitójában hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a francia és a magyar mezőgazdaság az elmúlt három évszázadban nagyon különböző utat járt be, az Európai Unióban a két ország céljai és érdekei nagyon közel állnak egymáshoz, ugyanazon kihívásokra kell választ adniuk. A nagykövet emlékeztetett arra: egy évvel ezelőtt szintén az Agropolis alapítvány székhelyén, Montpellier-ben hazánk Franciaország után másodikként írta alá a Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport (Consultative Group on International Agricultural Research, CGIAR) nemzetközi szervezet alapító okiratát, ami lehetőséget teremtett Magyarországnak arra, hogy minél eredményesebben bekapcsolódhasson a konzorcium által koordinált fejlesztési célú agrárkutatásokba, és ezen keresztül hozzájáruljon a globális élelmezési problémák megoldásához.
A konferencia számos olyan kutatási területet (klímaváltozás, hidrikus stressztolerancia-növelés, akvakultúra, agroerdészet) érintett, amelyeken a jelenlegi együttműködés szélesítésére és újak létrehozására kiváló lehetőségek mutatkoznak, a szakképzéshez hasonlóan.
Szőlészet-borászat
A rendezvényt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a magyarországi szőlészeti és borászati kutatóhelyek, egyetemi karok és magánpincészetek támogatásának köszönhetően a magyar borok nagy sikerű bemutatása zárta. A Magyar Turizmus Zrt. franciaországi képviselete pedig eredményes megbeszéléseket folytatott a dél-franciaországi nagyvárosban dolgozó partnerekkel és a hazánk iránt érdeklődőkkel. A konferenciához kapcsolódva magyarországi kutatóintézetek és egyetemek mutatták be kutatási és oktatási programjukat, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pedig a hazai mezőgazdaság történetét ismertette az érdeklődőkkel.
