A lap kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tudatta: az idei esztendő első hét hónapjában 2,6 milliárd forint állami bevételt hoztak a kedvezményes előírások. A lehetőség nyomán tavaly 2,9 milliárdos összeghez jutott a közkassza, az amnesztiából így másfél év alatt 5,5 milliárd forint származott.
55 milliárdra lehet következtetni
Az offshore-paragrafusok egyébiránt úgy szólnak: ha valaki hazautalja a külföldről származó, vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott pénzét és az összeg után itthon tíz százalék adót fizet, a summa eredetét sem a honi adóhatóság, sem az igazságszolgáltatás nem firtathatja. Az 5,5 milliárdos adóbevételből tehát arra lehet következtetni, hogy az üzletemberek 55 milliárd forintot hoztak haza.
„A pénz nagyobb része az országban marad” – mondta a Magyar Nemzet a szóban forgó summa lehetséges sorsát firtató kérdésére a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke. Herich György úgy véli: a magas hozamú befektetések és a vállalkozási lehetőségek egyaránt itthon tarthatják a korábbi offshore-vagyonokat. „Sokak magatartását korábban a biztonság iránti vágy hajthatta” – fogalmazott a szakember, arra utalva, hogy 2008–2009 táján számos pénzember offshore cégbe, adóparadicsomba menekítette az addig magyar befektetésekben tartott vagyonát. Akkoriban ugyanis sok szó esett az államcsődről, a honi viszonyok bizonytalanok, képlékenyek voltak. „Mára a helyzet megváltozott” – mondta Herich György, így többen visszahozták külföldről pénzüket, és azon ismét magyar állampapírt vettek. Az egyesületi elnök szerint a folyamatot az állampapírok kedvező kamata is segítette.
Versenyképes díjak, minőségi szolgáltatások
A tapasztalatok szerint akadnak olyanok is, akik inkább valamelyik itthon működő bankot bízzák meg azzal, hogy keressen offshore-vagyonuk számára megfelelő befektetést. „A honi bankrendszer nemzetközi viszonylatban versenyképes díjakat számít fel, a szolgáltatások minősége egyre jobb, a járulékos költségek alacsonyabbak” – magyarázta a lapnak szakember. Mindehhez ráadásul – folytatta – előnyös adószabályok társulnak.
Herich György kitért arra is, hogy a vállalkozások adóterhe érezhetően mérséklődött, így az offshore-pénzek akár új cégek, fejlesztések beindításához is hozzájárulhatnának. „Ám megjegyzendő – mondta –, hogy a piaci bővülés elmaradása visszavetheti az utóbbi folyamatot.”
A részletes adatokat böngészve szembetűnő, hogy az idei esztendő egyes hónapjaiban kiugróan nagy összegek érkeztek vissza. Idén májusban például 7,7 milliárd forintnyi offshore-pénz után fizették meg a kedvezményes adót, júliusban pedig 9,6 milliárd forintot legalizáltak.
Offshore a nagyvilágban – a gazdagoknál maradtak a milliárdok
Összesen 280 milliárd dollárnyi adót spóroltak meg a gazdagok világszerte azzal, hogy körülbelül 32 ezer milliárd dollárra taksált vagyont mentettek ki offshore-cégekbe, illetve adóparadicsomokban nyitott titkos bankszámlákra – írta meg korábban a Magyar Nemzet.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
