Tavaly már minden második közép- és kelet-európai lakos használt kártyát a vásárlásaihoz – ismerteti a felmérés eredményét a GfK hétfői közleménye. Hozzáteszik, hogy az internetes ügyintézés olyan országokban is felgyorsíthatja a fejlődést, ahol a banki szolgáltatások használata a nagy földrajzi távolságok vagy a gyengébb infrastruktúra miatt eddig elmaradt a régiós átlagtól. A banki szolgáltatásokat használók aránya Közép- és Kelet-Európában 6 százalékkal nőtt 2008-hoz, a válság kitörésének évéhez képest, és 2011 végére elérte a 80 százalékot.
Magyarországon a felnőtt lakosság 83 százaléka áll kapcsolatban bankokkal, és ez az arány alig változott az elmúlt években. A legrosszabb a helyzet Bulgáriában és Romániában, ahol a lakosság kevesebb mint 60 százalékának van banki kapcsolata. A legjobb mutatóval Ausztria rendelkezik, ott 98 százalékos a banki ügyfelek aránya a lakosságon belül, Horvátországban és Csehországban pedig 90 százalékos.
Dunai Albert, a GfK Hungária pénzügyi kutatási szektorért felelős vezetője a közleményben kifejti: a banki penetráció növekedése Magyarországon már nem elsősorban infrastrukturális kérdés, hiszen az ezer lakosra jutó bankfiókok számát tekintve a régió legtöbb országa előtt áll. A szakember úgy gondolja, hogy sokkal inkább a pénzügyi kultúra és a bankokkal szembeni attitűd az, ami meghatározó lesz a fejlődés szempontjából.
A felmérésben vizsgálták a banki reklámok eredményességét is, amiből kitűnik, hogy a hitelajánlatokat népszerűsítő hirdetések mozgósító hatása a válság előtti érték felére esett vissza, ami összefügg a lakosság hitelfelvételi hajlandóságának csökkenésével.
