A társaság az idén tavasszal írt ki pályázatot 50 millió forint értékben épületek korszerűsítésére. A három úgynevezett mintaépület mindegyikében felújítják a melegvíz-rendszert, lakásonként mérhetővé, követhetővé teszik a fogyasztást, továbbá napelemeket szerelnek fel a lakóházak tetejére, amelyek villamos energiát termelnek.
A vezérigazgató alapvető fontosságúnak nevezte, hogy új fogyasztókat tudjanak bevonni a távfűtés rendszerébe. Szavai szerint a Belváros felé terjeszkednének, az Országház és annak környékére építenék ki a hálózatot, ami 2-3 éven belül megvalósulhat. Szólt arról is, hogy a leválás egyre ritkább: az idei első nyolc hónapban 5 fogyasztó lépett ki a távfűtés rendszeréből.
Fekete Csaba azt is hangsúlyozta, hogy olyan új beruházásokat terveznek, amelyek néhány év alatt megtérülnek. A Főtáv rövid távon 4,35 milliárd, hosszú távon 15,6 milliárd forint értékben fejlesztene. A vezérigazgató tájékoztatása szerint folyamatosan korszerűsítik a távvezetékeket, hogy minél kevesebb legyen a hőveszteség, a nullát azonban nem lehet elérni. Hozzátette: Budapesten az 516 kilométernyi vezeték harmada korszerűsített, a hőveszteség pedig összességében jóval az európai átlag alatt van.
A tervek között említette egy Észak-Pest–Újpalota hőkooperációs rendszer létrehozását, amely a hulladékhasznosításból nyert hőn alapulna, s növelnék a Csepeli Erőmű termelését is, ahonnan mások mellett a kelenföldi fogyasztókat is elláthatnák. Kiemelte azt is, hogy a mostani 96 százalékban gázalapú rendszerektől érdemes a megújuló energia felé mozdulni, ennek jegyében biomassza-hőforrást telepítenének az észak-budai régióba.
