Hazánk komoly jelentőséget tulajdonít a nők egyenjogúságának

Külügyminisztérium: elsősorban a vállalatok, és nem az állam feladata a nők arányának emelése a vezető testületekben.

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a tárcát, hogy szerdán német lapok azt írták, a tagállami ellenállás miatt elbukhat az Európai Bizottság kezdeményezése, hogy vezessenek be női kvótát a gazdaságban. A beszámolók alapján tíz tagállam – köztük Magyarország – ellenzi a bizottság tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvénnyel kell kötelezni arra, hogy igazgatótanácsaikban emeljék a nők arányát 40 százalékra 2020-ig.

A bizottsági javaslatról minősített többséggel kell dönteni, az ellenzők pedig úgynevezett blokkoló kisebbséggel rendelkeznek, így megakadályozhatják a javaslat elfogadását. Kaleta Gábor hangsúlyozta, Magyarország komoly jelentőséget tulajdonít a nők egyenjogúságának, fontosnak tartja alulreprezentáltságuk javítását a vezető testületekben, ez azonban elsősorban a vállalatok feladata. Bármilyen kormányzati intézkedés inkább csak ösztönző, kiegészítő jellegű lehet – tette hozzá.

Konfliktusokat hordozhat magában

Úgy fogalmazott, a direkt beavatkozás, a kvóta bevezetése várhatóan nem hozna átütő eredményt, sőt, konfliktusokat hordozhat magában. A közvetlen beavatkozás csak kiragadott, szimbolikus területeket érint a tervezetben, de ez az igazi probléma megoldásához, vagyis a nőket érintő többletterhek méltányolásához és ezek arányos elosztásához alig visz közelebb – vélekedett.

Rámutatott, területenként és iparáganként eltérő a férfiak és a nők aránya, természetes, hogy bizonyos szakmák népszerűbbek a férfiak körében, míg másokat a nők részesítenek előnyben. Ugyanakkor az bizonyos, hogy jelenleg nem tükröződik a nemek aránya a vezető testületekben - közölte Kaleta Gábor.

40 százalékos arány

A bizottság javaslatának célja, hogy a tőzsdén jegyzett cégek igazgatótanácsaiban a női tagjainak aránya 40 százalékra emelkedjen. A célt nem teljesítő vállalatokra kiróható büntetést a tagállamoknak kell meghatározniuk, ami adminisztratív bírságtól a tagállami költségvetésből fizethető juttatások letiltásán át a kinevezés megsemmisítéséig terjed. A kötelező női kvóta intézményét mindenekelőtt Nagy-Britannia ellenzi.

A javaslat elutasítására irányuló londoni kezdeményezéshez csatlakozott Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Málta, Svédország és Szlovénia. A tőzsdén jegyzett cégek igazgatóságaiban Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia már most is tart fenn női kvótát. A tervezetnek vélhetően a bizottságon belül is komoly ellenzéke van. Ennek ellenére Viviane Reding igazságügyi biztos kiemelten kezeli a kérdést, így nehéz lesz a tervezet megakadályozása.