Magyarországon még egy borvidéken sem volt példa arra, hogy a baráti gesztusként prezentált közös borokon túl, valóban piacképes közös termékkel lépjenek fel, amúgy konkurensnek tűnő borászatok – mondta Kardos Gábor, a Szeremley Birtok értékesítési igazgatója, hozzátéve: a Badacsonyi Kör (Szeremley, Laposa, Válibor és Istvándy borászat) egyúttal egy új generáció fellépésének egyértelmű jele: együttműködésüket elsősorban szellemi útkeresésnek, egyfajta borműhelynek szánják, hogy minél jobban megtalálhassa helyét Badacsony nemcsak a hazai borvidékek között, hanem a világban is.
Elmondta: ennek érdekében a hazai gasztro- és borkultúra újragondolását célzó borműhely elindítását kezdeményezik, ahol a választott tematika legkiválóbb hazai és külföldi képviselőivel fognak elmélyülni a terroir és a borkészítés, valamint a bor-étel harmonizálás rejtelmeiben gyakorlati célzattal, összehasonlító kóstolók formájában.
Szeremley, Laposa, Válibor és Istvándy
Céljuk, hogy a világ minden tájáról és persze Magyarországról is, a Badacsonyba látogató borértőknek olyan bortúrakört kínáljanak, amelyben a borvidék meghatározó pincészeteit ismerhetik meg a vendégek.
Évek óta létezik a Badacsonyban egy, fiatal borászokból álló csoport, amelynek tagjai együtt gondolkodnak, együtt szerveztek fesztiválokat, borbemutatókat; a kör egy újabb lépcsője a közös munkának. „A közös szüret, közös bor által mutatjuk be a víziót, amit mi Badacsonnyal, a borkészítéssel kapcsolatban megalkottunk” – mondta a távirati irodának szombaton Laposa Bence borász. Hozzátette: az első közös kéknyelű jelképes, néhány száz palack bor készül belőle, amelyet jövő tavasszal, a kéknyelű virágzása ünnepen mutatnak be.
Történelmi badacsonyi hagyományok
A kéknyelűt a gasztronómiába is bevezetik: néhány partnerétteremmel együttműködve kezdeményezik egy új recept meghonosítását, amelynek lényege a kéknyelű és szőlőlevél alkalmazása az ételhez. Mivel a kéknyelűt tartják a borvidék zászlóshajójának, javasolják, hogy ez a hungarikum-recept „badacsonyi módra” megnevezéssel terjedjen el – ismertette Laposa Bence.
Szeremley László örömét fejezte ki, hogy sikerült elindítani az együttműködést Badacsonyban. Véleménye szerint a jövő a közös munkában rejlik, a minden évben megújuló közös bor pedig ennek a közös akaratnak az asztalra is tehető példája.
A badacsonyi borászok új nemzedéke nem globális mintákat követő new generationként határozza meg magát, hanem elsősorban a történelmi badacsonyi hagyományokra kívánják építeni jövőjüket, miközben természetesnek veszik, hogy a világ minden meghatározó borászati technológiáját és trendjét megismerjék, sőt, borműhelyükben nyilvánosan is kiértékeljék.
A szüret ünnepe
Egyik fő stratégiai törekvésük továbbá a máig híres badacsonyi szüret méltó megünneplése és a szüreti hagyományok közös újragondolása: az üzemivé vált szüretelés mellett kiüresedett folklór és öncélú turistacsalogató fesztivál helyett a régi hagyományokat kreatív elemekkel fűszerezve és megújítva közösségformáló szüreteket rendezni – ismertették.
Christer Sandahl, a Villa Sandahl tulajdonosa – aki a Badacsonyi Kör szüretén vendégként mutatta be borait – az MTI-nek szombaton azt nyilatkozta: Badacsony a világ egyik legjobb bortermő vidéke, a vandalizmus, amely a birtokot érte, nem csak a borászatnak, hanem Magyarországnak is nagy kárt okozott. (Ismeretlenek nemrég csonkig levágták a birtok fél hektárnyi ültetvényén a tőkéket.) Elmondta: a száraz idő nem kedvez a tönkretett harmincéves szőlőtőkék megmentésének; a csonkokat locsolják, speciális módszerrel közvetlenül a talajba, a gyökerekhez juttatva a nedvességet, biztosat azonban csak tavasszal lehet látni, hogy megmarad-e a harmincéves rizlingültetvény.
