A biztos véleménye szerint rövid és hosszabb távon egyaránt változtatni kell a gazdasági és monetáris unió struktúráján. Az erről szóló előzetes jelentés októberre készül el, a végleges jelentést pedig még az év vége előtt, decemberben nyilvánosságra hozzák.
Az októberben az eurózóna országai vezetőinek szánt előzetes jelentés a gyorsan meghozható intézkedéseket tartalmazza majd, mint például a közös, központi bankfelügyelet kérdése. A decemberi, végső jelentésben pedig az olyan döntéseket összegzik majd, amelyekhez a gazdasági unió szerződésének módosítására is szükség lehet. Az új rendszert Rehn „EMU 2.0”-nak nevezte a bizottság előtt.
Kulcsszerepe lehet az EKB-nak
„A bankfelügyelet európai szintre emelése, és végül a teljes bankunió irányába tett lépések elengedhetetlen intézkedések az integrált európai gazdaság stabilitásának biztosítása érdekében” – szögezte le az EP Antall József épületében tartott meghallgatáson Olli Rehn, aki hozzátette, a közös bankfelügyeletnek szerinte az eurózóna összes tagállama minden bankjára ki kellene terjednie.
Elmondta, hogy a kialakítandó szabályokhoz az eurózónán kívüli uniós országok is igazodhatnak. Ezeknek az országoknak ehhez jogilag is el kell magukat kötelezniük, és biztosítékot kell adniuk arra, hogy az Európai Központi Bank döntéseit magukra, nemzeti hatóságaikra és bankjaikra kötelező érvényűnek tekintik. A rendszerben a biztos ugyanis kulcsszerepet szán a frankfurti székhelyű EKB-nak, de leszögezte, hogy az EKB bankfelügyeleti ágának el kell különülnie a monetáris politikától.
„Minőségi lépés”
Olli Rehn ezt követően a fiskális unió irányába tett „minőségi lépésről” beszélt, amely biztosítja, hogy a tagállamok stabil költségvetési politikát folytassanak, és olyan biztosítékokat tartalmaz, amelyek megakadályozzák a fenntarthatatlan pénzügyi folyamatok kialakulását és ezek továbbterjedését az euróövezetben.
„Ez összehangolt vagy akár közös – ámbár korlátozott – adósságkibocsátást is jelenthet mindaddig, amíg a közös kockázatvállalás azonos mértékű közös fiskális döntéshozatallal párosul, amely kizárja az erkölcsi aggályokat és a potyautasságot egyaránt” – érvelt a bizottság előtt a pénzügyi biztos, aki elismerte, hogy ennek érdekében az uniós szerződés megváltoztatása is szükségessé válhat.
