A magyar uniós biztos elmondta: a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság hatására a fiatalkori munkanélküliség jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a munkanélküliség általában. Ez a jelenség a válságot megelőző évtizedek mulasztásai miatt alakult ki, azt mutatja, hogy az állástalanná lett fiatalok közül sokan „nem a megfelelő típusú munkahelyet és munkaszerződést kapták meg, és a képzésük sem volt megfelelő”. Sok fiatalnak elvették a kedvét attól, hogy tanuljon, beruházzon szellemi tőkéjének gyarapításába, mert bőven volt állás az idegenforgalomban és az építőiparban. Mindez „most megbosszulja magát” – mondta Andor László.
Hozzátette: a munkanélküli fiataloknak rövid távon azzal lehet segíteni, hogy „ismét iskolába küldjük őket”, ahol megszerezhetik az elhelyezkedéshez szükséges ismereteket, hosszabb távon pedig az oktatási rendszert hozzá kell igazítani a munkaerő-piaci igényekhez. E törekvésekhez mintául szolgálhat a németországi duális szakképzési rendszer, „de nemcsak duális, hanem triális rendszerre van szükség”, vagyis erősíteni kell az idegen nyelvi képzést. „Az európai munkaerőpiac egyenlőtlenségei világosan mutatják, hogy nemcsak jó gyakorlati és iskolai képzésről kell gondoskodni, hanem nyelveket is kell tanulni” – mondta Andor László.
Hangsúlyozta: az EU munkaerőpiacát szétszabdalják a nyelvi különbségek, „nyelvek tucatjai választanak el minket egymástól”, ezt a problémát pedig orvosolni kell, ha az egységes uniós munkaerőpiac kialakítását „komolyan gondoljuk”.
Az uniós biztos az interjúban egyebek mellett kiemelte, hogy tovább kell dolgozni a nyugdíjrendszerek közötti koordináción, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötött emelésének kérdésével pedig valamennyi tagállamnak foglalkozni kell.
