Nemet mondott az atomra és a palagázra Hollande

Franciaország 2016 végén bezárja a legrégebbi atomerőművét az ország keleti részén található Fessenheimben, és elutasít hét palagáz-kutatási engedélyre vonatkozó kérelmet.

LM
2012. 09. 14. 22:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A fessenheimi atomerőművet, amely a legrégebbi létesítményünk, 2016 végére bezárjuk, olyan feltételek mellett, hogy a régió biztonságos energiaellátását garantálni tudjuk, a létesítményt átalakítjuk, a munkahelyeket megőrizzük” – fogalmazott Francois Hollande Párizsban azon a pénteken megnyílt, kétnapos konferencián, amely Franciaország környezetvédelmi és energetikai kérdéseivel foglalkozik. A rendezvényt 14 miniszter és közel háromszáz szakszervezeti képviselő, környezet- és jogvédő szervezeti tag részvételével tartják. Az államfő emlékeztetett arra a választási ígéretére, hogy Franciaország energiaellátásában az atomenergia jelenlegi 75 százalékos arányát 2025-re 50 százalékra szeretné csökkenteni.

Felemás fogadtatás

Atomellenes szervezetek üdvözölték a döntést, amely szerintük „jó irányba mutat”, de sajnálatukat fejezték ki a túl távoli időpont miatt. A jobboldali ellenzék viszont azzal vádolta meg a köztársasági elnököt, hogy tönkreteszi a nukleáris energia előnyeit.

Fessenheim a legrégebben üzemelő kereskedelmi atomerőmű Franciaországban. A 900 megawattos teljesítményű ikerblokkok 1977-ben kezdték meg a villamosenergia-termelést. Tavaly nyáron a francia nukleáris hatóság (ASN) számos biztonsági elemzést követően jóváhagyta a reaktorblokkok üzemidejének meghosszabbítását tíz évvel.

Célpontban a palagáz

Környezetvédelmi szempontból egy másik vitatott energiaügyi téma a palagáz kitermelése, amelyet eddig nem engedélyeztek Franciaországban. „Arra kértem Delphine Batho környezetvédelemért, a fenntartható fejlődésért és az energiaügyi kérdésekért felelős minisztert, hogy utasítsa el azt a hét kérelmet, amely jogosan váltott ki nyugtalanságot több régióban is. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis senki nem tudja megerősíteni, hogy a hidraulikus kőzetrepesztéses, a ma ismert egyetlen technológiával történő palagázkitermelés nem jelent komoly kockázatot az egészségre és a környezetre” – hangsúlyozta Hollande.

José Bové, a Zöldek európai parlamenti képviselője üdvözölte, hogy az elnök „egyértelműen bezárta a palagáz előtt az ajtót”. A képviselő szerint ezzel „véget érhet a beruházók nyilatkozatai nyomán kialakult (kormányzati) kakofónia”.

Hidraulikus kőzetrepesztés

A hidraulikus kőzetrepesztéses technológia lényege, hogy a vízszintes járatok fúrásánál vízzel és vegyi anyagokkal „bombázzák” a föld alatti kőzeteket, hogy felszínre hozzák a bennük megbúvó földgáz- és olajtartalékokat. Az utóbbi évtizedben a bányászati technikák fejlődése tette lehetővé a palagáz gazdaságos kitermelését. A SIA Conseil nevű tanácsadó cég számításai szerint a palagázkitermelés fejlesztésével legalább 100 ezer munkahelyet lehetne létrehozni 2020-ig Franciaországban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.