Spanyolország nem siet pénzügyi támogatást kérni

Spanyolország egyáltalán nem siet nemzetközi pénzügyi támogatást kérni adósságának a finanszírozásához – jelentette ki a hétvégén a spanyol pénzügyminiszter.

2012. 09. 23. 13:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Luis de Guindos hozzátette, szerinte a spanyol bankrendszer átvilágításával május végén megbízott Oliver Wyman tanácsadó cég arra jut, hogy az ágazatnak mintegy 60 milliárd eurónyi külső támogatásra van szüksége. Ez nagyjából ugyanannyi, mint amennyire a tanácsadó júniusban jutott előzetes számítások alapján. A végleges jelentést a jövő hét végén ismerteti az Oliver Wyman. A spanyol pénzügyminiszter a hétvégén arról is beszélt, hogy a kormány számára az egyik legfontosabb cél az államháztartási hiány csökkentésének elérése, amit tartalmaz majd a jövő héten nyilvánosságra kerülő 2013. évi költségvetési tervezet is.

A spanyol kormánynak az az álláspontja, hogy inkább az Európai Központi Bank (EKB) új kötvényvásárlási programjának támogatását kéri, mintsem egy teljes adósságmentő csomagot. A spanyol kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy pénzügyi segítségért forduljon az európai mentőalapokhoz. Jóllehet megkapta a legfeljebb 100 milliárd euró európai támogatást bajba jutott bankrendszerének feltőkésítésére, a magas államháztartási hiány és a gyengülő gazdaság egyre inkább elbizonytalanítja a befektetőket abban, hogy spanyol állampapírokba fektessenek. Sok elemző véli úgy, hogy Spanyolország hamarosan állammentő hitelcsomagért fordulhat az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz.

Madrid nem hívja le

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pénteken ugyanakkor alaptalannak mondta, hogy Spanyolország a bankmentő csomag után újabb támogatásra szorulna. Spanyolországnak „nem több pénz kell, hanem több piaci bizalom”, hiszen a bankrendszer stabilizálására biztosított 100 milliárd eurós keret bőven elég, Madrid várhatóan nem is hívja le az egészet, az államháztartási kiigazítás pedig sikeres, és a gazdasági visszaesés csupán „kiigazítási válság”, a költségvetési megszorítások velejárója.

Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságában tulajdonképpen az ingatlanpiac összeomlása indította el a válságot. Mára a spanyol költségvetésben jelentős hiány mutatkozik, és az ingatlanpiac összeomlása megrázta az ország bankrendszerét. A helyzetet rontja a 24 százalékot meghaladó munkanélküliség, miközben nagy terheket rónak a lakosságra a megszorító intézkedések is. A spanyol gazdaság recesszióban van, az első negyedévi 0,3 százalék után a második negyedévben 0,4 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék (GDP), rendre az előző negyedévhez képest. A kormány arra számít, hogy a GDP nemcsak az idén, hanem még jövőre is csökkenni fog.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.