A kutatóhelyek száma 0,6 százalékkal, a k+f célú létszám 2,6 százalékkal bővült, így 2011-ben mintegy 37 ezer kutató és 18,5 ezer kutatási segéd- és egyéb személyzet tevékenykedett a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján. A Napi Gazdaság megjegyzi, hogy a költésnövekedés elsősorban az uniós források bővülésének eredménye, ami ellensúlyozta az állami források stagnálását. A központi büdzséből e célra fordított összeg ugyanis csak 5 százalékkal, 128 milliárd forintra nőtt.
Infláció felett, 9 százalékkal (160 milliárd forintra) emelkedtek a vállalkozások k+f ráfordításai, így a cégek finanszírozásban betöltött szerepe 47,5 százalékra nőtt, míg a költségvetésé 38,1 százalékra csökkent (igaz, utóbbi magasabb, mint a 35 százalékos uniós átlag). A külföldről, elsősorban az EU-tól származó k+f források aránya 13,4 százalék (45,3 milliárd forint) volt.
Magyarország megmutatta magát
Az összes k+f ráfordítás 45 százalékát kísérleti fejlesztésekre, 21 százalékát alapkutatásokra költötték. Az ágazatok közül tavaly is a gyógyszergyártásé volt a vezető szerep (49,2 milliárd forint ráfordítással), de a számítógépek és elektronikai optikai termékek, valamint a járműgyártás területén is 15 milliárd forintnál többet költöttek k+f-re – írta a Napi Gazdaság.
A Budapesten megrendezett kibertér-konferencián nemzetközi nyilvánosságot kaptak a magyar informatikai eredmények. Mint Cséfalvay Zoltán államtitkár a rendezvényt értékelve hangsúlyozta: az innováció támogatása Európa talpra állítása és globális versenyképességének fokozása szempontjából egyaránt fontos.
