Ezt tervezik a Dunával

A kormány zöld Duna-stratégiát valósít meg, vagyis azt szeretné, hogy Magyarország területén a Duna mindkét partja Natura 2000 természetvédelmi terület legyen.

PR
2012. 10. 26. 20:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Duna Charta Vizet a Dunába – ne gátakat! című konferenciáján Illés Zoltán hangsúlyozta: az Orbán-kormány egyértelművé tette, hogy sem a Dunán, sem a Tiszán nem hajlandó semmilyen keresztgátat építeni. Kifejtette: a kormány a természetvédelemnek ad prioritást, amiből az következik, hogy a Duna kapcsán például a vízi turizmust, az ahhoz szükséges infrastruktúrát, valamint a vízi sport fejlesztését támogatja.

Illés Zoltán hozzátette: a kormány nem hajlandó sem kavicskotrásra, sem a hajózási útvonal szélesítésére forrást adni, mivel az az alapelv, hogy a hajókat kell a folyóhoz alakítani, és nem fordítva. Magyarországnak nem érdeke, hogy 40 ezer helyett 120 ezer konténert szállítsanak vízi úton – még akkor sem, ha a hajón történő szállítás a leginkább környezetbarát –, mivel a belföldi áruszállításnál sokkal versenyképesebb a tengeri hajózás és áruszállítás – vélekedett az államtitkár. Elmondta: a kormány vasútfejlesztésre kívánja fordítani az európai uniós forrásokat, nem pedig belvízi szállításra.

Illés Zoltán hangsúlyozta: másfél évvel ezelőtt döntött a kormány arról, hogy biztosítja az önerőt azon két európai uniós finanszírozású projekt végrehajtására, amelynek révén a Szigetközben elvégzik az oldalágak tisztítását, karbantartását, az ott meglévő műtárgyak fenntartását vagy esetleg újak építését. A két projektre egyenként 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a megvalósítás már folyamatban van.

Tárgyalni kell a vízhozamról

A konferenciát abból az alkalomból rendezte a Duna Charta, hogy húsz évvel ezelőtt, 1992 októberében terelte el Szlovákia a Duna vizét a bősi erőmű csatornájába (vagyis szlovák területre). Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság elítélte Szlovákiát az egyoldalú Duna-elterelésért, ugyanakkor Magyarországot is elmarasztalta a bős–nagymarosi vízlépcső megépítéséről szóló szerződés felbontásáért. Az államtitkár hangsúlyozta: a mindenkori átlagos vízhozam legalább fele Magyarországot illeti meg jelenleg is.

Illés Zoltán szerint a kormánynak a szlovák féllel tárgyalnia kell arról, hogy mikor, melyik folyamkilométernél adja át a szlovák kormány a mindenkori átlagos vízhozam minimum 50 százalékát Magyarországnak. Mint mondta, informálisan már számos alkalommal tárgyalt erről szlovák kollégájával. Az államtitkár lát esélyt arra, hogy tárgyalások induljanak a vízhozam megosztásáról.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.