Ezt tervezik a Dunával

A kormány zöld Duna-stratégiát valósít meg, vagyis azt szeretné, hogy Magyarország területén a Duna mindkét partja Natura 2000 természetvédelmi terület legyen.

PR
2012. 10. 26. 20:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Duna Charta Vizet a Dunába – ne gátakat! című konferenciáján Illés Zoltán hangsúlyozta: az Orbán-kormány egyértelművé tette, hogy sem a Dunán, sem a Tiszán nem hajlandó semmilyen keresztgátat építeni. Kifejtette: a kormány a természetvédelemnek ad prioritást, amiből az következik, hogy a Duna kapcsán például a vízi turizmust, az ahhoz szükséges infrastruktúrát, valamint a vízi sport fejlesztését támogatja.

Illés Zoltán hozzátette: a kormány nem hajlandó sem kavicskotrásra, sem a hajózási útvonal szélesítésére forrást adni, mivel az az alapelv, hogy a hajókat kell a folyóhoz alakítani, és nem fordítva. Magyarországnak nem érdeke, hogy 40 ezer helyett 120 ezer konténert szállítsanak vízi úton – még akkor sem, ha a hajón történő szállítás a leginkább környezetbarát –, mivel a belföldi áruszállításnál sokkal versenyképesebb a tengeri hajózás és áruszállítás – vélekedett az államtitkár. Elmondta: a kormány vasútfejlesztésre kívánja fordítani az európai uniós forrásokat, nem pedig belvízi szállításra.

Illés Zoltán hangsúlyozta: másfél évvel ezelőtt döntött a kormány arról, hogy biztosítja az önerőt azon két európai uniós finanszírozású projekt végrehajtására, amelynek révén a Szigetközben elvégzik az oldalágak tisztítását, karbantartását, az ott meglévő műtárgyak fenntartását vagy esetleg újak építését. A két projektre egyenként 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a megvalósítás már folyamatban van.

Tárgyalni kell a vízhozamról

A konferenciát abból az alkalomból rendezte a Duna Charta, hogy húsz évvel ezelőtt, 1992 októberében terelte el Szlovákia a Duna vizét a bősi erőmű csatornájába (vagyis szlovák területre). Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság elítélte Szlovákiát az egyoldalú Duna-elterelésért, ugyanakkor Magyarországot is elmarasztalta a bős–nagymarosi vízlépcső megépítéséről szóló szerződés felbontásáért. Az államtitkár hangsúlyozta: a mindenkori átlagos vízhozam legalább fele Magyarországot illeti meg jelenleg is.

Illés Zoltán szerint a kormánynak a szlovák féllel tárgyalnia kell arról, hogy mikor, melyik folyamkilométernél adja át a szlovák kormány a mindenkori átlagos vízhozam minimum 50 százalékát Magyarországnak. Mint mondta, informálisan már számos alkalommal tárgyalt erről szlovák kollégájával. Az államtitkár lát esélyt arra, hogy tárgyalások induljanak a vízhozam megosztásáról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.