Az idei első kilenc hónap költségvetési alapfolyamatai biztosíthatják a GDP-arányos államadósság előző évhez viszonyított csökkenését is – áll a tanácsnak az Országgyűlés honlapján olvasható véleményében. A tanács ugyanakkor úgy véli, hogy a kiadást csökkentő, illetve a bevételt növelő lépések ellenére mind a kiadások, mind a bevételek területén továbbra is fennállnak feszültségek, amelyek elsősorban a gazdasági növekedés kedvezőtlen alakulásának következményei.
Az idei költségvetési folyamatok elemzése alapján a kockázatok elsősorban a bevételi oldalon jelentkeznek, míg a kiadásoknál a tervezettnél magasabb infláció miatti nyugdíjemelés növeli a kockázatot. A Költségvetési Tanács a gyógyszertámogatások mértékének várható túllépésére is felhívja a figyelmet; emellett kockázatosnak tartja, hogy egyelőre nem ismert a települési önkormányzatoktól idén májusban átvett intézményektől átvállalt adósság mértéke, illetve az adósságrendezés tervezett formája.
A kamatkiadások is lényegesen magasabbak az időarányosnál, amit a magasabb kamatbevétel és a kamatkockázati tartalék ellensúlyoz – olvasható a KT véleményében. A tanács hozzáfűzi: a jelenleg számszerűsíthető kockázatok kezelésére a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedéseinek idénre várt egyenlegjavító hatása, az októberi EDP-jelentés szerinti egyenlegjavító intézkedések, az éves hiánycél emelése, valamint a rendelkezésre álló tartalékok fedezetet nyújtanak. Ennek azonban feltétele, hogy az Országvédelmi Alap forrásait 2012. szeptember után se használják fel – véli a KT.
Még mindig magas az államadósság
Az indoklásban kifejtik, hogy az ország pénzügyi helyzete sérülékeny marad, mert az államadósság és a külső eladósodottság szintje az ország fejlettségéhez képest magas. A bevételek alakulása kapcsán a KT megjegyzi: a gazdálkodó szervezetek befizetései az év első kilenc hónapjában a jelentősebb adónemeknél – például eva, társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója – rendre elmaradtak az előirányzatok időarányos teljesítésétől. Az evánál és a pénzügyi különadónál a tanács éves szinten is jelentős elmaradással számol. Jelentős elmaradás várható szerintük a játékadó-bevételeknél is a szabályozás változásából, vagyis abból adódóan, hogy a kormány először megemelte a pénznyerő automaták adótételét, majd szinte teljesen megtiltotta az ilyen automaták üzemeltetését.
A KT szerint a személyi jövedelemadónál már jól látható az elmaradás az időarányostól, ami a magánszemélyhez nem köthető jövedelmek adóztatásának vártnál gyengébb teljesülésére, a megszűnő adójóváírás idénre áthúzódó hatásainak alulbecslésére, valamint a tervezetthez képest kisebb jövedelemkiáramlás, továbbá az adókedvezmények nagyobb arányú érvényesítésére vezethető vissza. A várható éves pénzforgalmi adó- és járulékbevételek összesen a GDP mintegy egy százalékával maradnak el a költségvetési törvényben jelzettől – teszik hozzá.
A kiadások kapcsán a tanács kifejti: a pénzforgalmi folyamatok alapján az év végéig kisebb-nagyobb kiadási többletek jelentkezhetnek az egyes előirányzatoknál. Példaként említik, hogy az egyedi és normatív támogatásoknál a vasúti helyközi közlekedést érintő közszolgáltatási szerződések körében korábban elmaradt költségtérítések idei folyósítása miatt az első félévben magasabb volt a teljesítés az időarányosnál, és a túlteljesülés a harmadik negyedév végén is fennállt.
