Januárban a Ház elé kerül az innovációs startégia

A társadalmi vitát követően várhatóan januárban tárgyalhatja a kormány a nemzeti innovációs stratégiát – közölte Cséfalvay Zoltán.

PR
2012. 11. 29. 17:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most dől el, kialakul-e a magas hozzáadott értékű termelési szerkezet Magyarországon – mondta a politikus a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által szervezett Innovációs rendszerek című konferenciáján. A kormány számos intézkedést tett: megalakult a Nemzeti Innovációs Hivatal, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban tiszta, világos szabályrendszer alakult ki. Zárt finanszírozási rendszer jött létre: a közepes és nagyvállalatok által éves szinten befizetett 40-45 milliárd forintnyi innovációs járulékból támogatja pályázatokon keresztül a kutatás-fejlesztési tevékenységet – sorolta az államtitkár.

Magyarországon 2011-ben a GDP-arányos K+F ráfordítás 1,2 százalék, 336 milliárd forint volt, az elmúlt két évtizedben a legmagasabb. Fokozatosan növekszik a vállalati szektor részesedése, ez tavaly 160 milliárd forintot jelentett, 120 milliárd forint állami, a fennmaradó rész nemzetközi forrásokból származott – közölte Cséfalvay Zoltán.

Az innováció a válságból való kilábalás egyik meghatározó eszköze lehet – hangsúlyozta Havas István, az Ernst & Young (E&Y) magyarországi vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Elmondta, három javaslatot is megfogalmaztak az Európai Uniónak: növelni kell a kormányok vezető és befektetői szerepét az innováció területén, finanszírozási és támogatási programokat kellene kidolgozni a kutatók, vállalkozások, magánbefektetők közötti kapcsolat erősítésére, továbbá a meglévő innovációs erőfeszítéseket a hosszú távú céloknak megfelelően kellene koordinálni.

A rendszerváltás óta nem látott ráfordítás jutott 2011-ben a hazai kutatás-fejlesztési szektorra, ami a GDP 1,2 százalékát jelentette. A készülő innovációs stratégia 1,8 százalékos GDP-arányos szintet tűzött ki 2020-ra, ami biztosíthatja Magyarország további versenyképességi erősödését. Uniós szinten viszont olyan hangokat hallani, hogy csökkentenék a K+F-re jutó forrásokat, ami végzetes lenne.

Stratégiai cél, hogy 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordítás érje el az 1,8 százalékot, harminc nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, s ugyanennyi globális nagyvállalati fejlesztési központ telepedjen le Magyarországon – mondta a politikus.

56 ezer kutató a cél

Az államtitkár elérhető célnak tartja, hogy a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen a kutatók és fejlesztők létszáma. Ezt segíti, hogy a jövő évtől amennyiben egy vállalkozás PhD fokozattal rendelkező szakembert alkalmaz K+F területen, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie utána. Ez a becslések szerint 1300 kutatót érinthet.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora kifejtette, az elmúlt néhány évben az intézmény kiépítette az ország egyik legjobb technológiai transzferszervezetét, elkészült az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitását bemutató tudástérkép, s szisztematikus üzletfejlesztés folyik az intézményben.

Az SZTE szellemi tulajdon portfóliójában 42 szabadalom van, az intézmény 11 licenciamegállapodást kötött, és hét spin-off vállalkozást hozott létre – mondta a Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő tudós.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.