Januárban a Ház elé kerül az innovációs startégia

A társadalmi vitát követően várhatóan januárban tárgyalhatja a kormány a nemzeti innovációs stratégiát – közölte Cséfalvay Zoltán.

Most dől el, kialakul-e a magas hozzáadott értékű termelési szerkezet Magyarországon – mondta a politikus a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által szervezett Innovációs rendszerek című konferenciáján. A kormány számos intézkedést tett: megalakult a Nemzeti Innovációs Hivatal, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban tiszta, világos szabályrendszer alakult ki. Zárt finanszírozási rendszer jött létre: a közepes és nagyvállalatok által éves szinten befizetett 40-45 milliárd forintnyi innovációs járulékból támogatja pályázatokon keresztül a kutatás-fejlesztési tevékenységet – sorolta az államtitkár.

Magyarországon 2011-ben a GDP-arányos K+F ráfordítás 1,2 százalék, 336 milliárd forint volt, az elmúlt két évtizedben a legmagasabb. Fokozatosan növekszik a vállalati szektor részesedése, ez tavaly 160 milliárd forintot jelentett, 120 milliárd forint állami, a fennmaradó rész nemzetközi forrásokból származott – közölte Cséfalvay Zoltán.

Az innováció a válságból való kilábalás egyik meghatározó eszköze lehet – hangsúlyozta Havas István, az Ernst & Young (E&Y) magyarországi vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Elmondta, három javaslatot is megfogalmaztak az Európai Uniónak: növelni kell a kormányok vezető és befektetői szerepét az innováció területén, finanszírozási és támogatási programokat kellene kidolgozni a kutatók, vállalkozások, magánbefektetők közötti kapcsolat erősítésére, továbbá a meglévő innovációs erőfeszítéseket a hosszú távú céloknak megfelelően kellene koordinálni.

A rendszerváltás óta nem látott ráfordítás jutott 2011-ben a hazai kutatás-fejlesztési szektorra, ami a GDP 1,2 százalékát jelentette. A készülő innovációs stratégia 1,8 százalékos GDP-arányos szintet tűzött ki 2020-ra, ami biztosíthatja Magyarország további versenyképességi erősödését. Uniós szinten viszont olyan hangokat hallani, hogy csökkentenék a K+F-re jutó forrásokat, ami végzetes lenne.

Stratégiai cél, hogy 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordítás érje el az 1,8 százalékot, harminc nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, s ugyanennyi globális nagyvállalati fejlesztési központ telepedjen le Magyarországon – mondta a politikus.

56 ezer kutató a cél

Az államtitkár elérhető célnak tartja, hogy a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen a kutatók és fejlesztők létszáma. Ezt segíti, hogy a jövő évtől amennyiben egy vállalkozás PhD fokozattal rendelkező szakembert alkalmaz K+F területen, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie utána. Ez a becslések szerint 1300 kutatót érinthet.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora kifejtette, az elmúlt néhány évben az intézmény kiépítette az ország egyik legjobb technológiai transzferszervezetét, elkészült az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitását bemutató tudástérkép, s szisztematikus üzletfejlesztés folyik az intézményben.

Az SZTE szellemi tulajdon portfóliójában 42 szabadalom van, az intézmény 11 licenciamegállapodást kötött, és hét spin-off vállalkozást hozott létre – mondta a Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő tudós.