Szijjártó Péter és Alekszej Miller áttekintette a jelenleg folyó európai energetikai beruházásokat, különösen a Déli Áramlatot, hiszen az hozzájárul Magyarország energiaellátási biztonságához. Megállapították egyúttal, hogy a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi megépítésének előkészítése nagyon jól áll. A kormány októberben kiemelt beruházássá minősítette az építkezést, a pénzügyi tanácsadói tender már lezárult, az előzetes műszaki tervre vonatkozó tender kiírás alatt van, az előzetes környezetvédelmi engedélykérelmeket benyújtották az illetékes hatóságokhoz, a Déli Áramlat magyarországi cégének szervezeti struktúrája pedig folyamatosan épül – sorolta az intézkedéséket az államtitkár.
December 7-én Vlagyimir Putyin államfő jelenlétében ünnepélyesen elindították a Déli Áramlat földgázvezeték építését a dél-oroszországi Anapa közelében. A vezeték innen, Anapától indul, és Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba szállít gázt.
Olcsóbb lesz jövőre a gáz és az áram
Jövő év január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és áram ára – ismertette a kormány döntését december 6-án Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban arról beszélt, hogy azon dolgoznak egy szakértői csoporttal, hogy ne csak gázáremelés ne legyen, hanem a rezsiköltségek is csökkenjenek. Az E.ON gázüzletágának megvételéről szóló megállapodást jövő szerdán hagyja jóvá a kormány.
A földgázvezeték magyarországi szakaszáról szóló részvényesi megállapodást még október végén írta alá Baji Csaba, az MVM elnök–vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese Budapesten. A magyar kormány már korábban kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Déli Áramlat földgázszállító vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
Erősödik az energiabiztonság
Szijjártó Péter szerint egyrészt éppen a Déli Áramlat földgázvezeték megépülése miatt állítható, hogy a következő egy-két évben jelentősen erősödik Magyarország energiabiztonsága, másrészt azért, mert már épül a magyar és a szlovák gázvezetékrendszert összekötő interkonnektor – amely az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztések közül az egyik legfontosabb –, és mert a közeljövőben magyar nemzeti tulajdonba kerül a gáztározók rendszere. Utóbbival kapcsolatban hozzátette, ez Magyarországon 6,1 milliárd köbméternyi tározókapacitást jelent.
Hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország ma Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU-n kívüli országok között. Az idei év első kilenc hónapjában 8,5 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom volt a két ország között – jelezte, rámutatva ugyanakkor, hogy még mindig vannak kihasználatlan lehetőségek a magyar–orosz gazdasági együttműködésben.
Kulcsszerepet szánnak Magyarországnak
A külügyi és külgazdasági államtitkár Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Tyitov külügyminiszter-helyettessel, Alekszandr Csernogorov mezőgazdasági miniszterhelyettessel és Anatolij Janovszkij energetikai miniszterhelyettessel is.
Ezekről a megbeszélésekről szólva elmondta: egyeztetéseket folytatott azért, hogy a Wizz Air elindíthassa közvetlen járatát a magyar és az orosz főváros között, és tárgyalt annak érdekében is, hogy az ázsiai áruk Európába juttatásában Magyarországnak kulcsszerepe legyen. A kormány az utóbbihoz szükséges vasúti fejlesztési terveket folyamatosan mérlegeli, ugyanis jelentősen lassítja az országon áthaladó vasúti teherszállítást az, hogy Magyarország vasúthálózata Budapest-központú.
Szó volt emellett a mezőgazdasági kapcsolatok erősítéséről is, elsősorban a szarvasmarha- és az agrártechnológia-export területén – zárta nyilatkozatát a politikus.
