Megtévesztő magatartást megvalósító gyakorlatot 31 esetben kifogásoltak a felügyelőségek, például előfordult, hogy a kiváló magyar élelmiszer védjegy feltüntetés jogszerűségét nem tudta igazolni a reklámozó.
A fogyasztóvédelmi hatóság 15 ügyben vizsgálta a nem engedélyezett szerencsejáték-szervezés reklámozását, amelyből 3 végződött jogsértés megállapításával.
Hatás a gyerekekre
Az összefoglaló jelentés szerint a felügyelőségek különös figyelmet fordítottak arra, hogy a reklám ne okozhasson a gyermekek fizikai, erkölcsi és értelmi fejlődésében károsodást. További fontos vizsgálati szempont volt, hogy a gyermekek természetes hiszékenységét és ragaszkodását a reklám ne használja ki. Az ellenőrzött 74 reklámból 8 nem felelt meg a gyermek- és fiatalkorúak védelmét célzó reklámjogi előírásoknak.
A dohányáruk reklámját 53 alkalommal ellenőrizték, és 43 esetben tártak fel jogsértést a felügyelőségek, ez javulás volt a 2011-es 96 százalékos kifogásolási arányhoz képest, azonban még így is magas a 81 százalékos mérték.
Az árfeltüntetés megfelelőségének vizsgálatakor a legmagasabb kifogásolási arány az újságok, magazinok esetében volt. Javuló tendenciát tükröz a reklámújságokban elhelyezett árfeltüntetés kifogásolási aránya.
Az ellenőrzés során kifogásolt reklámok miatt indult eljárások eredményeképpen a felügyelőségek összesen 425 határozatot hoztak, amelyek közül 293 döntés emelkedett jogerőre a jelentés összeállításának időpontjáig. Míg 278 határozat a feltárt jogsértés megszüntetésére kötelezte a vállalkozásokat, fogyasztóvédelmi bírságot a felügyelőségek összesen 147 esetben szabtak ki, melynek összege országosan meghaladta a 47 millió forintot.
