Úgy vélte: a monetáris tanácsnak az infláció alakulását tekintve inkább a másodkörös hatásokra kell figyelnie, mint az elsőkörös kockázatokra, hatásokra, mert az utóbbiakra az egyszeri költségsokkok gyakorolnak inkább hatást. Ilyen például az adómértékek emelése vagy az élelmiszerárak alakulása, de a másodkörös hatások alakíthatják például a középtávú növekedési kilátásokat.
Arról is szólt, hogy az eddigi kamatmérséklések nem befolyásolták a forint árfolyamának alakulását. Hozzátette: a magyar infláció alakulása az alapfolyamatokat tekintve nem annyival rosszabb a régió más országaiban tapasztalt pénzromlási trendeknél, mint az a közvélekedésben tapasztalható.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén szóba került a hazai bankrendszer helyzete is. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta: a tranzakciós illeték bevezetése eltérő üzletpolitikát eredményez az egyes bankok részéről, és ugyanígy eltérően reagálnak majd a lakossági ügyfelek, a kis- és közepes vállalkozások és a nagyvállalatok. Vannak bankok, amelyek minden bizonnyal valamilyen szinten beszámítják majd a díjpolitikájukba – tette hozzá.
Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója tévedésnek nevezte, hogy a magyarországi hitelintézetek tőkét vontak volna ki az országból, sőt tavaly a legnagyobb hazai hitelintézetek anyabankjai voltak a legjelentősebb magyarországi tőkebefektetők.
