Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a közfoglalkoztatottak száma október 20-án 278 ezer volt, az utóbbi két évben közel 19 ezer közmunkás (7,4 százalékuk) került vissza az elsődleges munkaerőpiacra. Bertha Szilvia (Jobbik) albizottsági elnök ezt az arányt a közfoglalkoztatás kudarcának nevezte, míg a helyettes államtitkár sikernek tartotta.
Jöhet a közmunkások havi fizetése
A közmunkások differenciált béréről pedig úgy nyilatkozott Hoffmann Imre, hogy a tárca szándéka szerint a közmunkások – azonos státuszú – vezetői többletjuttatást kapnak a jövőben. Karvalics Ottó tapasztalata szerint a 18-30 év közötti korosztályt a legnehezebb visszavezetni a munka világába.
Polics József (Fidesz) a munkaalapú társadalom megteremtése első lépcsőjének nevezte a közmunkát. Véleménye szerint a polgármestereken múlik leginkább ennek a programnak a minősége. Felvetette, hogy a heti fizetés helyett a jogszabály havi fizetést írjon elő, mivel az önkormányzattól a fizetés egy teljes munkanapot elvesz. Karvalics Ottó tapasztalata az, hogy a közmunkások maguk kérik a havi fizetést, mivel akkor nem folyik el a pénz, s jobban be tudják osztani azt.
A névsorolvasás után távoznak a képzésről?
Az albizottság ülésén Bertha Szilvia felvetette, hogy az adatokból kitűnik: az önkormányzatok a leépített dolgozók helyébe közfoglalkoztatottakat alkalmaznak. A helyettes államtitkár a tárcája nevében is ellenezte az ilyen foglalkoztatást. A másik kiemelt probléma a közfoglalkoztatottak képzése volt: 52,8 százalékuk ugyanis alapfokú képzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezik.
Hoffmann Imre ismertette a képzés forrásait és formáit, míg a képviselők a fegyelemre hívták fel a figyelmet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a képzésben részt vevők a névsorolvasás után távoznak a helyszínről.
