Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a múlt héten a Heti Válasznak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: mivel a devizahitelek hátralévő átlagos futamideje 11-12 év, és az árfolyamgát öt évre nyújt védettséget, „lehetővé tennénk, hogy a következő hét évben bárki bármikor beléphessen”. Az MTI-nek a minisztérium véleményét firtató kérdésére az NGM szerdán annyit válaszolt: „a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja a felvetést”.
Egy nappal korábban a Magyar Bankszövetség is azt jelezte, hogy az árfolyamgáttal kapcsolatos változtatási javaslat esetében készen áll arra, hogy megvizsgálja a költségeit, megvalósíthatóságát. A szövetség kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a bankszektor fontosnak tartja, hogy a hitel-visszafizetési problémákkal szembesülő ügyfeleknek szervezett és szabályozott módon segítséget tudjon nyújtani. Korábban a Fidesz is helyeselte a PSZÁF felvetését az árfolyamgát meghosszabbításának lehetőségéről, azzal ugyanis még több devizahiteles család szociális biztonsága erősödhetne – fogalmazott a múlt pénteken a kormánypárt kommunikációs igazgatója.
Az érintettek közel negyede lépett be
A PSZÁF összesítése szerint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások november 30-áig 90 530 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 450 ezer fő, tehát az érintettek mintegy 23,3 százaléka lépett addig be az árfolyamgát konstrukcióba. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya november végén 839 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány valamivel több mint egynegyede, 27,2 százaléka. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámla-hitelesek eddig 3,279 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.
Az eredetileg tavaly év végén lejáró határidőt a jogalkotó meghosszabbította, így az árfolyamgát-szerződés megkötését a hiteladósok 2013. március 29-éig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél. Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (a frankot 180, az eurót 250, a jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel. A közszférában dolgozók ehhez kamattámogatást is kapnak.
