Nemrég látott napvilágot a GE 2013-as Globális Innovációs Barométere, amelyből többek között az derült ki, hogy világszerte innovációs bizonytalanság figyelhető meg a vállalatvezetők körében. Bár az üzleti vezetők továbbra is stratégiai prioritásnak tekintik az innovációt, minden harmadik aggódik amiatt, hogy cége meg tudja-e őrizni versenyelőnyét a gyorsabb iramot diktáló, globalizáltabb, erőforráskorlátokkal küzdő környezetben.
A kutatás másik érdekessége, hogy a vezetők 71 százaléka úgy nyilatkozott, hogy országa kormányának a belföldi innováció támogatását kellene előnyben részesítenie az importált innovációval szemben, míg 71 százalék úgy vélekedett, hogy a kormánynak még jobban meg kellene nyitnia a piacokat, és támogatnia kellene az importált innovációt és beruházást. A két vélemény elsőre látszólag ellentmond egymásnak, de szintén kifejezi azt a bizonytalanságot, amit a többség érez.
52 ezer kutatói állás
Ezekben a hónapokban folyik a 2020-ig szóló hazai innovációs stratégia társadalmi vitája, amelyhez Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint eddig 200 oldalnyi észrevétel érkezett. A stratégia elfogadásával a fő cél az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fordítsuk K+F-re, amihez legalább 52 ezer kutatóállás szükséges a jelenlegi 36 ezer helyett. A 2014 és 2020 közötti tervezési ciklusban az Európai Unió kiemelten foglalkozik majd az innovációval, azonban a költségvetési bizonytalanságok miatt nem lehet tudni, hogy mekkora forrás is lesz erre a területre.
A stratégia megalkotása mindenképpen előrelépés a korábbi évekkel szemben, és minden bizonnyal a társadalmi vita is hozzájárul ahhoz, hogy olyan dokumentumot fogadjon el a kormány, ami biztosítja a célok megvalósulását. Természetesen a jól átgondolt tervek kevesek lehetnek, ha adott esetben az unióban arra hivatkozva, hogy a 2010-re vállalt célokat sem sikerült teljesíteni, ismételten erről a területről vonnak el forrásokat. Ez mindenképpen óriási hiba lenne, mivel az EU tengerentúli versenytársai (Kína, Japán, USA, India) éppen a kutatás-fejlesztésre fordítanak évről évre egyre többet.
A probléma egyik kulcsa
Semmiképpen sem segíti a hazai innováció ügyét, hogy világszerte elbizonytalanodás jellemező a vállalatvezetői körben, amit hazánk esetében tovább erősíthet az elérhető uniós források megvágása. Mint arra a stratégiai tervezet is rámutat elsősorban a kutatóálláshelyek számában kell előrelépnünk, amit csak az alap- és középfokú természettudományi képzés erősítésével lehet elérni. A jövőbeli lehetőségeket mindenképpen lenullázza, hogy volt olyan év, amikor csupán egy fő jelentkezett fizikatanárnak.
A majdan elfogadandó innovációs terveknek figyelembe kell venni ezeket a meghatározottságokat, és alkalmazkodnia kell a változó nemzetközi környezethez. Utóbbi abból a szempontból nem lesz könnyű, hogy a protekcionista tendenciák felerősödése visszavetheti a technológiatranszfert, ami tovább erősítheti a lemaradásunkat. A hazai innováció az utóbbi évek átalakítása révén versenyképesebbé és átláthatóbbá vált, amelyet egy jól kidolgozott program csak tovább erősíthet.
